Osvárt Judit Gabriella

Ügyvezető-társtulajdonos - Osv-art Kft.

A magát „papírőrültnek” valló vállalkozó-menedzser missziója: az átlag lépjen túl azon, hogy a dizájn szó jelentése kimerül a „valami felszínes, csak nézzen ki jól” alapálláson. Üzleti döntéshozókat próbál összekötni tehetséges művészekkel, a jó dizájn ugyanis kifizetődő befektetés, és erről az érintettek a magyar piacon még nem mindig tudnak. Judit három éve szervezi a szakma tíznapos fesztiválját. A Design Hét lehetőséget ad a pályakezdőknek az első lépések megtételére, és közelebb hozza a dizájnt a hétköznapok valóságához, mert annak nagyon is része, csak nem vesszük észre. Judit szervez, telefonál, rohan – nemcsak a munkában, a magánéletében is. Egykori újságíróként hamar rájött, és nem félt magának bevallani: nem az alkotásban erős, hanem abban, hogy megmondja, ki miben jó. Most azon dolgozik, hogy újabb üzleti fókuszú platformmal segítse elő a magyar dizájn fejlődését.

A dizájnról azt gondolná az ember, hogy ha jó, akkor eladja magát. Mi a dizájnmenedzsment létjogosultsága?

Bölcsész vagyok, és újságíró voltam korábban, több dizájnmagazinnál is dolgoztam, így kerültem közel ehhez a területhez. Szerkesztőként rá kellett jönnöm, hogy én nem az alkotásban vagyok annyira jó, abban viszont igen, hogy megtaláljam, hogy ki miben erős, és ezt átadjam a közönségnek. Valójában mi sokszor nem is a dizájnt, hanem inkább a dizájnereket menedzseljük. A művészlétben vergődő alkotók nem tudják magukat eladni, sőt, van, akinek egy CV vagy egy e-mail megírása sem megy rendesen. A cégem legfőbb tevékenysége a Design Hét szervezése, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács felkérésére végzünk, alvállalkozóként. Ez nem egy profitorientált munka, az egész arról szól, hogy a nagyközönség és részben az üzleti döntéshozók számára elmagyarázzuk, mi is a dizájn, mit csinál egy dizájner és miért beszélnek róluk egyre többet.
Sok olyan kis cégem volt, amelyektől jelképes összegeket kértünk, és a kommunikációjukat építettük fel. Fogalmuk sem volt, mi az a sajtóközlemény, de egy dolgot akartak: írjanak róluk az újságok.

A bölcsészből hogyan lesz jó menedzser?

Valójában nem is voltam bölcsész soha. Két tannyelvű, olasz iskolába jártam, adta magát, hogy nyelvszakon folytassam, így lettem végül bölcsész, de mellette folyamatosan dolgoztam. Interjúzni ugyan utáltam, de az hamar kiderült, hogy szervezni jól tudok. A szervezőkészségem az, ami valójában egy menedzserképesség. A bölcsészet miatt tudok írni, fogalmazni, menet közben pedig megtanultam értelmezni az Excel-táblákat és a szerződéseket is. A legfontosabb, hogy nyitottak és érdeklődők legyünk. Zavart, hogy nem értem a szerződéseimet. Ez egy ilyen „control freak”-dolog is. A szerkesztőségekben, ahol dolgoztam, egyre több mindenbe láttam bele, és egyre több folyamatot akartam átlátni. De sales-ben például nem vagyok jó.

Az, hogy „control freak” vagy, hogyan fér meg a dizájnerek szabadságával?

Konfliktusforrás és türelemteszt. A munkám nagy része a már említett Design Hét, egy tíznapos fesztivál, ahol száztíz partnerrel kell együtt dolgoznom. Igazi türelemjáték. Minden évben száz embernek elmondom, hogyan lehet és érdemes részt venni a fesztiválon. Kicsit irányítgatjuk a jelentkezőket, neveljük őket, mit érdemes csinálni, s mi az, ami piacképes. Mi a célcsoportja egyáltalán? Sokan ezt a szót sem értik.

Kik a jellemző ügyfeleid?

Magánügyfeleket csak akkor vállalok, ha már elindultak. A privát praxisomban kezdőket nem vállalok, de ha valaki már tudja, hogy működik egy cég, akkor tudok segíteni. Nagyon sok dizájner pályaelhagyó. Az egyetemről kieső pályakezdőknek azt javaslom, jöjjenek el a Design Hétre, nézzék meg, egyáltalán nekik való-e ez. Itt el kell tudnod adni magad, erre nem mindenki képes. Főleg forma-, divat- és ékszertervezők, valamint belsőépítészek vannak nálunk.

Mit élvezel a vállalkozói létben?

A szabadságot, hogy én döntöm el, kivel vagy mivel foglalkozom. Nyilván a válság utáni évben voltak nehéz hónapok.

A dizájn hozzáadott értékben nagyon erős tud lenni, felhajtó erő, vásárlásra ösztönözhet, de van ebben az iparban pénz?

Az üzleti döntéshozók még mindig nem értik, miért fontos a dizájn. Egy dizájnert alkalmazni befektetés.  A dizájn akkor lesz jó, ha a dizájner ott van már a termékfejlesztés elején. Ez nagy befektetés, de meg is térül. Sokan azt hiszik, hogy ez valami felszínes, trendi dolog, pedig valójában arról van szó, hogy már a termékfejlesztés szakaszában hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Azért harcolok, hogy ezt a cégvezetők is megértsék.        

A dizájn akkor lesz jó, ha a dizájner ott van már a termékfejlesztés elején. Ez nagy befektetés, de meg is térül.

A cégalapítás honnan jött?

Aki kicsiben csinálja, leginkább kényszervállalkozik, hogy számlát tudjon adni. Én bedolgoztam, és dolgozom újságoknak, a barátom grafikus. Jó lenne persze ezt a céget nagyobbra növeszteni, de ezt behatárolja egyrészt a vevőkör anyagi lehetősége, másrészt pedig van benne egyfajta misszió is. A dizájnt kommunikálni és menedzselni egy kis cégnél, erre általában nincs büdzsé.
Fejlődési lehetőséget abban látok inkább, ha létrehoznánk, mondjuk, más boltokat, ami helyzetbe hozza a dizájnereket, és ezekből szerencsére egyre több van.

Jók a magyar dizájnerek, csak ügyetlenül kommunikálnak?

Jók, de van hova fejlődni. Van egy ellentét az iparművészek és a dizájnerek között, előbbi elég határos, hiszen kézműves munka, egyedi darabokkal. Ennél piacképesebb, ha rögtön mindenki sorozatgyártott termékekben gondolkodik. Macerásabb, de itthon és külföldön is nagyobb lehetőséget jelent. Az egyetemeken eddig művészképzés folyt, de most már menedzsment-tudás lesz, egyre több a program.

A dizájnhoz sok befektetés kell? Kreativitás kell csak hozzá és kész is, nem?

A dizájnerek szellemi alkotását menedzselni, ebben sosem lesz nagy pénz. Az üzlet abban van, ha gyártasz is, de ez óriási befektetés, és komoly eszközigénye van.

Kicsit mintha a dizájn szó azt jelentené a többségnek, hogy csak a külsőség a fontos, „nézzen ki jól”.

Sokáig ez volt, ezt is csinálták. A változást szerintem az Apple-nek köszönhetjük. Látják az emberek, hogy mit jelent, ha a kezdet kezdetén a dizájn egy fontos szempont a termékfejlesztésben. Nézz meg egy iPhone-t, bárki tudja kezelni, annyira egyértelmű. Ez a dizájn lényege, az Apple ettől lett nagy. Egy jó dizájner már a brandingnél ott van, hogy jó-e a név. Ez egy komplex munka, nyitottnak kell lenned, ez a szép benne. És a legnehezebb is: el kell tudnod adni ezt egy pénzügyesnek és egy kockázati tőkésnek is.

Mik a terveid, mi lesz a következő lépésed?

Azt szeretném, ha lenne még egy projekt a Design Hét mellett, ami folyamatosan és még direktebb módon képviseli a dizájnereket itthon és külföldön. Nem egy újabb WAMP-ról beszélek, hanem egy olyan fórumról, ahol erősíteni lehet a „business-to-business” kapcsolatokat, ebben van a sok pénz és a lehetőség.