Németh Nikolas

vállalkozó, társtulajdonos – Synergy House s.r.o., Szlovákia (Felvidék)

Informatikusként végzett, de második, közgazdasági diplomájával már a vállalkozás felé tett egy lépést. Az édesanyja az egyik példaképe, aki a semmiből épített fel egy sikeres könyvelőcéget. Most panziót és böjtházat üzemeltet Gyűgyön, a Felvidék egy népszerű fürdővárosában. Úgy véli, hogy a sikert nem hajszolni kell, hanem magunkhoz vonzani azáltal, hogy egyre értékesebb emberré válunk.

Ha jól tudom, most egyszerre vagy alkalmazott és vállalkozó, bár úgy tippelném, egy ilyen komplex egészségházat vinni teljes embert kíván.

Valóban tanácsadó vagyok egy IT-profilú multinál, de csak külsősként. Egy felfutó vállalkozásnak sosem szentelhet elég időt és fáradságot az ember, de igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, hogy sikerre vigyük a léböjtházunkat amellett, hogy a munkahelyemen is helytálljak. Ha meg összejönnek a dolgok, akkor egymásnak segítünk a családon belül. Az édesanyámra mindig számíthatok, ahogy az ő cégében is én vagyok az IT-tanácsadó.

Hogyan lett a szálláshelyből elvonulós-tisztítókúrás-meditációs központ?

Valójában fordítva történt. Az volt az első ötletünk, hogy csináljunk böjtkúrákat. Láttuk, hogy itthon nincs ilyesmi, azt pedig a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, milyen szuper hatással van az egészségre minden szinten, minden értelemben. Hogy üzleti potenciált is rejt, már-már csak bónusz. De a kiegyensúlyozott működés szempontjából biztosabb, ha az épület panzióként is üzemelhet. A Felvidéken sok a szálláshely, de a minőségi szolgáltatásban nagy lehetőség rejlik, a szlovák vendéglátás köztudottan nem példaértékű. Aki az átlagnál magasabb színvonalon műveli, biztos, hogy kitűnik. Tőlünk minden vendég azzal megy haza, hogy többet kapott, mint amennyire számított, ez a mi értékteremtésünk, amire hosszú távon is sikeres vállalkozást lehet építeni.

Te honnan tudtad, mi kell ehhez az átlagnál jobb színvonalhoz?

Bár vendéglátói végzettség nélkül vágtam bele, azt hiszem, ez önmagában nem ördöngösség, különösen, mert sokat utaztam, az formálta a szemléletemet, amit vendégként tapasztaltam. Maga az épület 99 százalékban készen van, de további fejlesztéseket tervezünk. Vettünk hozzá nemrég egy félhektáros területet, ennek egy részét parkosítanánk, másik részéből gyógynövényes kertet alakítanánk ki. A böjt filozófiájához is jobban illik a lokális és fenntartható termelés. Az a cél, hogy a saját gyümölcsösünk termelje meg a gyümölcs- és zöldséglevek alapját. És ha már csináljuk, akkor legyen organikus a termés. Ha mindezzel elkészülünk, ilyet garantáltan nem találnak máshol.

Van abban valami ironikus, hogy míg mások jóllakatják, ti éheztetitek a vendéget – de ő ezzel elégedett.

Erre két dolgot mondanék. Az egyik, hogy ez valóban ironikusnak tűnhet, de azért is vagyunk még büszkébbek erre a vállalkozásunkra, mert egy furcsának tűnő, mégis hiánypótló és keresett szolgáltatást kínálunk az érdeklődőknek. Nézzünk csak körül, milyen sokan küzdenek fizikai és szellemi problémákkal, hányan olvassák naponta az életmódoldalakat, tanácsadói anyagokat. Ezekre a problémákra a mi böjtterápiánk egyszerre tud választ adni. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon jó érzés olyasmivel foglalkozni, ami szemmel láthatóan segít az embereken, hiszen magam is évente végigcsinálom ezt a kúrát, magamon is érzem az előnyeit. Érdekes és szép folyamat, lehetőség arra, hogy megpihenjünk, jobban megismerjük önmagunkat, és talán egy kicsit okosabban és egészségesebben folytassuk tovább az életünket. Aki félve jön, az is elégedetten távozik. Látszik ez abból, milyen sok a visszatérő vendégünk, akik ráadásul általában hozzák a barátaikat is, mert annyira szerették, ami történt velük, hogy azt tovább kell adniuk.

És a másik?

A másikat már részben említettem, a vendégközpontú bánásmód. Kitérhetnék a fitnessztermünkre és a nordic walkingra, a szép környezetre és a csinos házra, de az igazán minőségi különbséget a kis figyelmességek és az emberi hozzáállás biztosítják. Volt olyan szállóvendégünk, aki átutazóban foglalt szobát. A megállapodott 22 óra helyett másnap hajnali fél 2-kor érkezett meg egy kisebb csapattal, de mi vártuk őket, és ráadásul, mivel számítottunk rá, hogy át lesznek fagyva, forró teával. Ezt nagyra értékelték. Egy lengyel csoport egyszer hétvégén érkezett az esti órákban, amikor nem voltak nyitva az üzletek, de szomjasak voltak, én pedig megvendégeltem őket egy ajándéksörrel – egyébként épp születésnapom is volt. Nekem ez esik jól, amikor utazom, és úgy látom, a mi vendégeink is ennek örülnek. Reklámozhatnánk háromszor ennyire, de nem szeretnénk elveszíteni a hely exkluzív, családias jellegét, mert ez külön értékajánlat a vendégeinknek. Előfordul, hogy valaki kipróbálja a böjtöt, aztán egy egész csapattal tér vissza.

Hol látod magad 10 év múlva?

Most többé-kevésbé ott állok, ahol 20 évesen képzeltem. Majdnem 35 vagyok, és a legjobb értelemben úton a nyugdíj felé – bár messze nem szó szerint és ténylegesen, egyáltalán nem vonom ki magam a munkából. De sikerült olyan plusz jövedelemforrást teremtenem, amely fedezi a kiadásaimat. Úgy érzem, a böjtházzal javára lehetek a közvetlen környezetemnek, illetve – a szemléletnek és az önfenntartó gazdálkodásnak hála – a tágabbnak is. A tervek nem álltak le, az hajt, hogy élvezem ezt a bővülést. A legjobban pedig azt szeretem benne, hogy lehetőséget teremtek magamnak, amellyel aztán élek is. Azt hiszem, vállalkozóként akkor érezném magam igazán sikeresnek, ha jelentős mértékben hozzá tudnék járulni a régióm gazdasági fejlődéséhez, és munkámnak köszönhetően számos új munkahely jöhetne itt létre.

Müller Péter is, Steve Jobs is a példaképed. Mi látsz bennük közösnek?

Müller Péter ott szólít meg, ahol Steve Jobs nem tud. A belsőmet rezonáltatja, nem az üzleti énemet. Jobs életrajzából rengeteget tanultam, mindabból, amin keresztülment. És bár érzelmileg, lelkileg láthattunk nála komoly hiányosságokat, a kreativitása, az, hogy mindig volt bátorsága az árral szemben úszni, egészen egyedi példa. Hatalmas szenvedéllyel merte megtenni mindazt, ami eszébe jutott, ez önmagában csodálatos. A perfekcionizmusba nem szabad belebetegedni, de az nekem is alapvető törekvésem, hogy ne érhesse szó a ház elejét semmiben, ami minőség. Nálunk a vendég, az ember az első, és ezért mindig igyekszünk kicsivel többet adni, mint amennyire számítanak.