Villamosmérnök - HÓD Industrial Solutions Kft.
Szíve szerint mindenkit rábeszélne arra, hogy ne hagyja ki a vállalkozás kalandját. Hodász Gábor kamaszként élte és dolgozta végig édesapja cégalapítását, s néhány éves kitérő után visszatért oda, ahonnan indult, hogy családi vállalkozásukat továbbvigye és fejlessze.
A vállalkozás előtt mit csináltál?
Villamosmérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Utána négy évig doktorandusz voltam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai karán és emellett egy informatikai vállalkozásnál dolgoztam programozóként, nyelvtechnológiával, gépi fordítástámogatással foglalkoztam. Akkor még nem gondoltam, hogy vállalkozó leszek.
Most nem hiányoznak a mesterséges intelligenciák?
Rendkívül értékes tapasztalat volt az életemben a kutató-fejlesztő munka, a mai napig nagyon hálás vagyok azoknak, akik lehetővé tették számomra. Aztán adódott egy olyan helyzet az életemben, amikor a „Hogyan tovább?” kérdésével szembesültem. Akkor döntöttem úgy, hogy a családi vállalkozásunkban folytatom a pályafutásomat az édesapám és az öcsém mellett.
Ennyire vonzott a fémmegmunkálás vagy a vállalkozó szellem?
Kamasz voltam, amikor édesapám, Hodász Ferenc húsz évvel ezelőtt létrehozta a családi vállalkozást. Sokszor rácsodálkoztam arra, hogy milyen elszántan építi a céget, neki köszönhetem, hogy megszerettem a gépeket. Már középiskolásan megismertem a vállalkozói lét szépségeit és árnyoldalát. Sokszor együtt mentünk vásárokra és más rendezvényekre, én tolmácsolással segítettem. A cég elnevezésében a HÓD családi nevünket örökíti meg. Harmincévesen, hat éve tértem vissza, s két éve vezetem a vállalkozást. A termék- és szolgáltatáskínálatunk ma már lefedi a fémmegmunkálás nagyon sok területét. Külföldi gyártók termékeinek forgalmazását végezzük Magyarországon, a gépipar szereplőinek adunk el gépeket, berendezéseket, és ezek mellé tesszük a megfelelő szaktudást, tanácsadást, szervizelést, karbantartást. A kívülállónak valóban úgy tűnhet, hogy nincs ebben semmi izgalom. Pedig van!
Mi volt a legnagyobb sikered, amit az elmúlt két évben elértél?
Két év alatt megváltoztattam a cég egész arculatát, nevét, és jelentősen kibővítettem a termékportfóliót is. Amikor idejöttem, kilenc munkatárs volt, ma tizenhat embernek adunk munkát. Átköltöztettem a céget Újpestről Budakeszire, egy korszerű telephelyre. Ez nem volt egyszerű feladat, sem emberi, sem technológiai szempontból, de sikerült megnyugtatóan megoldani.
Amin változtatnék, ha megkapnám azt a bizonyos varázspálcát, az a társadalom: ne gondolják, hogy az életet érdemes könnyen megúszni, merjenek belevágni kalandokba, merjenek vállalkozni, keressék az alkotó kihívásokat és a teremtő megvalósításokat.
Mi a legfőbb erőssége a HÓD-nak?
Elsősorban az, hogy két évtizede működik, ami Magyarországon már elég nagy idő. Nagy értékünk a stabil piaci jelenlét, a családi kontinuitás és elkötelezettség, a szakértő csapat. S erősségünk az innovatív és szolgáltató szellem is, az, hogy minden körülmények között pontos, minőségi és innovatív munkára törekszünk.
Mi jelentette eddig a legnagyobb kihívást számodra?
2011 májusában kiderült, hogy édesapám rákkal küzd. A következő félév igen nehéz időszak volt az életemben. De rendkívül értékes is volt, mert megadatott a lehetőség, hogy együtt aprólékosan végigvegyük a cég ügyeit. Ez hatalmas ajándék volt az édesapámtól. Segített abban, hogy felkészülten és megfontoltan vegyem át a vállalkozást, még be tudott vezetni azokba a kapcsolatokba és feladatokba, amelyek fontosak az üzlet szempontjából. Amikor egy-egy nagyobb döntést hozok, ma is mindig számításba veszem, hogy ő vajon mit tenne.
Milyen terveid vannak ezzel a vállalkozással?
Nem hiszek a folyamatos fejlődésben, mint célban. Legalábbis abban az értelemben nem, ahogy ezt ma érteni szokták: a pénzügyi mutatók folyamatos növekedésében. Nekem mindig kell valami új kihívás, ötlet, ami továbbviszi a lendületet, friss energiát hoz. Például jelentős fejlődés volt számunkra a mérőeszközök bevezetése egy évvel ezelőtt, és ehhez három szakembert már én hoztam be a vállalkozásba. Jelenleg is több ötletem-tervem van: szeretnénk olyan termékcsoportok felé nyitni, amelyek nagyobb értéket képviselnek, technikailag fejlettebbek és így komplexebb szolgáltatásokat tesznek lehetővé. Ugyanakkor a legkedvesebb tervem még titok, mert egyelőre csíra állapotban van.
Milyen értékeket képviselsz a cégvezetői munkádban?
Az én vezetői felfogásomban nem a számoké, grafikonoké a főszerep, számomra a legnagyobb érték az ember. Idetartoznak a beszállítóink, a vevőink és elsősorban a munkatársaim. Úgy gondolom, egy emberközpontú vállalkozás tölti be azt a szerepet, amiért érdemes csinálni: ez a megélhetésen túl a jóllétet szolgálja. Nekem kellenek a magasztosabb célok is, még akkor is, ha a napi munka realitása ugyanolyan küzdelmes. Élvezem azt, amit csinálok.
Ha kapnál egy varázspálcát, hogyan változtatnád meg a magyar vállalkozókat?
Hogy válaszoljak erre a kérdésre, ahhoz tudnom kellene, kik is azok a „magyar vállalkozók”. Azt hiszem azonban, hogy a rendszerváltozás utáni vállalkozókép és prekoncepció, ami nem volt túl hízelgő, mára már változóban van. Köszönhető ez sok kiváló magyar vállalkozásnak, hajrá nekik! Amin változtatnék, ha megkapnám azt a bizonyos varázspálcát, az a társadalom: ne gondolják, hogy az életet érdemes könnyen megúszni, merjenek belevágni kalandokba, merjenek vállalkozni, keressék az alkotó kihívásokat és a teremtő megvalósításokat.
Ha szeretné, hogy Hodász Gábor legyen az Év Példaképe, szavazzon rá!