Példakép

Szabó Rudolf

2016. december 31.

Szabó Rudolfmobil kávézó tulajdonos – Vespresso Coffee Bar, Szlovákia (Felvidék)

Gyerekkora óta izgatja a vállalkozás, és bár érettségi után azonnal egy multinacionális vállalatnál helyezkedett el, igyekezett stabil és nagyon jó kapcsolatokat kialakítani vállalkozó ügyfeleivel, miközben félig tudatosan már akkor el-eltanulta tőlük a cégvezetés fogásait. Most retrókocsis, minőségorientált kávészolgáltatásával színesíti azokat a rendezvényeket, ahol elfér ez a vagány és dizájnos ötlet.

Nem ez az első vállalkozásod, ha jól tudom.

Így igaz, az első saját projektem keretében irodaszereket és nyomdaipari termékeket értékesítettem. De mindig szerettem volna azzal foglalkozni, amit igazán szeretek, és így jött a mobilkávézó ötlete.

Kicsit furcsa ez a neologizmus: mobilkávézás. Mintha egy csészével a kezünkben kéne futólépésben elérni a villamost.

A szó maga talán tényleg nem ismerős. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy Szlovákia magyarok lakta régiójában az első vállalkozó vagyok, aki „mobilisan” kínál minőségi kávét, és ezzel abszolút szűz piacra léptem. De kezdetben nem is a mobilon volt a hangsúly, én hagyományos kávéházat akartam nyitni, csak nem találtunk megfelelő helyet. Budapesten sétálgattunk a feleségemmel, amikor megláttunk egy ilyen jópofa kocsit, és azonnal megfogott.

Hol és mitől van erre igény?

Főként rendezvényeken. És valószínűleg attól, hogy nem kommersz kávét kínálunk, hanem frissen pörkölt high-end kávét. A kávéitalokat szakszerűen készítjük el, és kizárólag minőségi alapanyagokat használunk. A vásárlóink visszajelzései alapján megéri erre hangsúlyt fektetni. Nagyon jó érzés, amikor a vendégek elégedettek a munkánkkal.

Mivel győzted meg a szervezőket, hogy a te kis kocsidat válasszák a termoszban tárolt, előtte kotyogósban főtt kávé helyett?

Rengeteg melléfogásunk volt már az elején, mert mi egy régi, nagyon lepukkant retrókocsit újítottunk fel segítség nélkül. Úgy, hogy nem értettünk hozzá. Lépésről lépésre tapasztaltuk ki, mi a teendő. Ezek után kezdtünk kopogtatni. Komoly jégtörésbe fogtunk, teljesen ismeretlen cégeket kerestem meg azzal, hogy jöjjenek el, kóstolják meg, adjanak lehetőséget a bizonyításra.

Jó sok ingyen kávéba kerülhetett a marketing.

Sokba. De azért vágtunk bele, hogy azzal foglalkozzunk, amit nagyon szeretünk. Én pedig nagy kávéfogyasztó vagyok.

Hová hívtak először?

Egy borfesztiválon csináltuk rögtön élesben, nem volt próbaüzem. A gép pedig jól vizsgázott, azonnal úgy működött, ahogy kell. Látszott, hogy megérte sok munkát ölni a kocsiba és nagy hangsúlyt fektetni a küllemére. Az volt a cél, hogy megakadjon rajta az emberek szeme. Úgy készítettük a kávét, hogy aki megállt megcsodálni, majd ivott egy csészével, vissza is jöjjön. A minőséggel akartuk meggyőzni az embereket. Kemény pár nap volt, sem a feleségem, sem én nem unatkoztunk. Gyorsan eljutottunk odáig, hogy most már négy kocsival kellene mennünk egyszerre négy különböző helyre.

Lezárult a kopogtatás korszaka?

Igen, eljutottunk odáig, hogy állandó rendezvénypartnereink vannak, illetve új megkereséseket kapunk. De mindig van, ami arra ösztönöz, hogy emeljük a nívót. Látom az igényt a szolgáltatásunkra, a cégeket nagyon is érdekli, hogy minőségi kávét kapjanak.

Mi a perspektíva?

Ha tényleg jól megy az üzlet, vissza fogok térni az eredeti koncepcióhoz is, amivel bővíteni szeretném a repertoárt. Rátalálok arra a helyre, ahol nyithatok egy fix bisztrót, mert most szezonális a működésünk. Egyébként a rendezvényeken is gyakran felteszik a kérdést, mikor telepszünk le valahol, ahová be lehet térni. A fő cél tehát megtalálni az ideális helyszínt, de addig jó volna több kocsival dolgozni.

Mi nehéz még?

Az is kemény dió, kivel dolgozzak együtt. Magamhoz hasonlóan kávébolond és elkötelezett embereket keresek, csupa olyat, aki a magáénak érzi az ügyet, és még becsületesen is csinálja. Nem munkaerőt tehát, hanem partnert.

Hogy néz ki a kávézód legszebb álmaidban?

Retró, de mégsem bazár, hanem igényesen kialakított vintage loft. Ez pedig a dunaszerdahelyi régióban igen nehezen megvalósítható. A középtávú terveimben Komárom és Pozsony felé nyitok, és persze Magyarországon is nagyon szeretnék terjeszkedni.

Riválisaid a Starbucks és a Costa?

Nem, ők más világot képviselnek. Ezek a cégek valóban óriásoknak számítanak a kávéházak világában. A mi jelenlegi céljaink között is természetesen a bővülés foglalja el az első helyet, de ez semmiképp nem mehet a minőség rovására. Ebben a fejlődési fázisban ez kiemelt odafigyelést igényel, ezért vállalnom kell a nehezebb utat, hogy hosszabb idő alatt térüljön meg a befektetésem.

Mi volt a legnagyobb meglepetés ezen az úton?

A legnagyobb kellemes meglepetést mindig az okozza, amikor a kereslet jóval meghaladja a kapacitásunk határait. Előfordult már olyan is, amikor egy vasárnapig tartó rendezvényen már szombaton kifogytunk az alapanyagokból, mert annyian jöttek és kértek. Ennek a fordítottja, amikor közbeszól az időjárás, és bár valószínűleg kijött volna a matek, elmosta az eső az ügyfeleket. Partneri csalódás nem ért.

Milyennek látod multis múlttal a mostani életedet, a vállalkozói létformát?

Én épp azért váltottam, mert a telekommunikációs cég képviselőjeként céges ügyfelekkel dolgoztam, így volt alkalmam belelátni és beletanulni a vállalkozói életbe. Kicsit így is dolgoztam. Irodát nem kellett külön bérelnem, de én osztottam be az időmet, én döntöttem el, kit keresek meg és mit akarok eladni neki. Jó iskola volt arra, hogy vállalkozó lehessen belőlem. Nekem ez tetszett.

Hol látod magad 10 év múlva?

Az az igazság, hogy nem bánnám, ha még mindig a pult mögött állnék. Szórakoztat, hogy emberekkel találkozom és beszélgetek, teljesen megfelel, nem cserélném kizárólag szervezésre és ügyvezetésre. De a nagy terv a bővülés, a cél legalább 4-5 egységgel működni. Szóval pontosabb válasz, hogy egy nagyszerű csapatot szeretnék felépíteni, és köztük szeretném látni magam.

komment komment

Kommentek

süti beállítások módosítása