Tulajdonos – Kackac Játszóházak Zrt.

Banki környezetben, pénzügyi projektek között szocializálódva mi sem volt egyértelműbb Gábossy Ákos számára, mint a saját vállalkozás indítása. Fiatal kora ellenére több cége is van, mégis első nagy álma, a KACKAC Játszóház a szívügye.  

Hogyan lett belőled vállalkozó?

Már egészen fiatalon érdekelt az üzlet, talán az Egyesült Államokban diákként eltöltött egy év hatására, ahol láttam, hogyan működik egy igazi fogyasztói társadalom. Hazatérve a Corvinus Egyetemen tanultam tovább, mellette pedig jelentkeztem a Magyar Fejlesztési Bank gyakornoki programjára, ahol ambiciózus hozzáállásomnak köszönhetően erős szakmai alapokat kaptam, így evidens volt, hogy a pénzügyi területen maradok. Ugyan a véletlen – és néhány elbocsátás –  hozta így, de elmondhatom, hogy 20 évesen már saját irodám volt egy komoly bankban. Idővel egyre több vállalkozót és potentált gazdasági szereplőt megismertem, és többen megkerestek, hogy segítsek nekik hitelkérelmeket és üzleti tervet írni.  Úgy láttam – még a válság előtt –, hogy a tudásomra egyre nagyobb az igény a piacon, így a diplomám kézhezvételét követően 2010-ben Horváth Patrik barátommal közösen megalapítottam első vállalkozásomat, a Dillio Consulting Kft.-t.

Egyáltalán miért akartál saját vállalkozást?

Már a banki munka közben éreztem, hogy nem vagyok alkalmazott típus, általában jobban érdekelt a hitelkérelmezői oldal, és szerettem volna a saját ötleteimet megvalósítani és kipróbálni magam vállalkozóként. Az első próbálkozás nem is sikerült rosszul, hiszen a Dillio a mai napig sikeresen működik, számos grandiózus ingatlanberuházásban és megvalósult hitelügylet bonyolításában vettünk részt, eddigi legnagyobb sikerünk azonban egy közel egymilliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatásban részesült vidéki kaland- és élménypark beruházás projektelőkészítése és pályázati anyagának összeállítása volt. A beruházás jelenleg is zajlik, 2014 nyarán lesz a nyitás.

Honnan jött a KACKAC Játszóház ötlete?

Azóta szerettem volna jásztóházat csinálni, hogy hazajöttem Amerikából. Az ötletből nem lett azonnal valóság, mivel ezt nem lehetett kicsiben elkezdeni, hisz csaknem egy 250 milliós beruházásra volt szükség.

Akkor jól jöttek a korábbi bankos és üzleti ismeretségek...

Tudtam, merre induljak el, és megvoltak a kapcsolataim. Viccesen hangzik, de a banki munka folyományaként több potenciális invesztornak volt meg a telefonszáma, mint egyetemi évfolyamtársamnak. Azonban még így is közel hét évig tartott az álmom megvalósítása, amihez nem kevés kitartás kellett. Hazai üzleti angyalok és ismert nagyvállalkozók szálltak be a vállalkozásba, részben az ő tőkéjük, részben pedig az egyetemi megtakarításaim segítségével épült fel, majd nyílt meg a KACKAC Játszóház 2011-ben, a KÖKI Terminál Bevásárlóközpontban.

Számomra igazi kihívás egy újszerű ötletet elvinni a sikerig, üzleti és szakmai szempontból is. Vállalkozóként engem inkább hajt az önmegvalósítás, mint az azonnali pénzkereset lehetősége.

Miben más a KACKAC egy átlagos játszóháznál?

Abban, hogy nem csupán játszóház, hanem az ország egyik legszínvonalasabb családi szórakoztató és kulturális központja. Amellett, hogy a gyerekekre is számos újdonság vár, a családjuk is kikapcsolódhat a helyszínen. Ezenkívül mi voltunk az első játszóház, amely mert költeni a design-ra, a biztonságra, a színvonalas vendéglátásra, valamint számos innovatív játékra. A KACKAC évi 80 ezer vendéget fogad, a 2011. októberi nyitás óta túl vagyunk 500 gyermek születésnapján, számos nagyvállalati bulin és sztárvendégen, nem beszélve arról a semmihez sem hasonlítható, laza hangulatról, amely hétről hétre gyermekek és kísérőik tömegének segít kicsit elfelejtetni a szürke hétköznapokat. Azt hiszem elmondhatom, hogy a rossz lokációválasztás ellenére a KACKAC a minőségi családos időtöltés szimbólumává vált Budapesten.

Akkor megérte a befektetést és a hét év ráfordított időt?

Mindenképpen. Egyrészt üzleti szempontból is, hiszen a játszóház 100 millió forintot meghaladó éves forgalmával a válság ellenére stabilan üzemel. Másrészt büszke vagyok arra, hogy a KACKAC-ban már viszonylag fiatalon munkát és stabil megélhetést tudtam biztosítani számos kollégámnak és a családom egy részének. Nem utolsó sorban pedig rengeteget tanulok a KACKAC-ból, amit a további vállalkozásaim és ötleteim megvalósításakor felhasználhatok – ez az én pilot projektem.

Milyen terveid vannak még?

Több kevesebb intenzitással csinálom a PhD-mat a Műszaki Egyetemen, ezenkívül folyamatosan pesti játszóházi lokációk felkutatásán munkálkodom. Decemberben egy igazán nagy dobás is várható, de egyelőre babonából ennek részleteiről még nem szeretnék többet mondani.

Akkor maradsz a játszóházak mellett?

Csak addig, amíg van benne potenciál, ez nagyjából még 3-5 év lehet. Sajnos az egykori szolárium stúdiókhoz, benzinkutakhoz és videotékákhoz hasonlóan ez is egyfajta slágervállalkozás lett itthon. Középtávú célom, hogy az új játszóház sikerén és piaci részesedésén felbuzdulva megkezdjük a külföldi terjeszkedést, illetve 30 éves koromig még szeretném megépíteni a régió leglátványosabb és üzletileg is stabil lábakon álló családi wellness szállodáját. Aztán ott van még a „hobbicégem”, a Mokkatársak Kft., ami automataüzemeltetéssel foglalkozik a fővárosban, és elég jól prosperál. Emellett egészen más irányú terveim is vannak, online területen. Évek óta tervezünk és fejlesztgetünk egy bankár barátommal egy internetes vállalkozást, ami már lassan startra kész, és kis szerencsével akár a pénzügyi élet Facebookja is lehet.

Gondolod, hogy hosszú távon is bírni fogod ezt a tempót?

Az a tervem, hogy ne kelljen bírnom. Optimális esetben egy vállalkozó eléri azt a szintet, amikor lesz annyi passzív jövedelme, hogy nem kell naphosszat dolgoznia, ami nagy szabadságot, függetlenséget eredményez. Számomra igazi kihívás egy újszerű ötletet elvinni a sikerig, üzleti és szakmai szempontból is. Vállalkozóként engem inkább hajt az önmegvalósítás, mint az azonnali pénzkereset lehetősége. Ugyan nincsen egyszerű helyzetben a generációm, de igyekszem hosszútávon gondolkozni és bölcsen építkezni, munkám gyümölcseként pedig a közvetlen környezetemet segíteni, támogatni.

Ha szeretné, hogy Gábossy Ákos legyen az Év Példaképe, szavazzon rá! 

Kutatóorvos, ügyvezető – Pharmacoidea Kft.

Gyógyíthatatlan betegségekre keresi az ellenszert Dr. Letoha Tamás, aki kutatóorvosként a világ legnagyobb gyógyszercégei számára végez génterápiás vizsgálatokat. Saját fejlesztési eredménye egy olyan természetes hatóanyag, mely segít megelőzni az Alzheimer-kórt. 

Hogyan lett belőled orvos és vállalkozó?

Mindig is volt bennem küldetéstudat, hogy valami olyasmit szeretnék alkotni, ami az emberiség javát szolgálja. Fiatalon azt hittem, az emberek a pénztől lesznek boldogok, így közgazdásznak tanultam tovább. Azonban egy közeli ismerős váratlan halála ráébresztett, a pénzzel sem lehet mindent elérni, mert a természet törvényeivel nem veheti fel a versenyt. Az egyetlen, ami időtálló, az az orvostudomány, így aztán felvételiztem orvos szakra és meg is kezdtem a tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetemen.

Ez egy elég nagy váltás...

Valóban az, mondta is minden ismerősöm, hogy megbolondultam, nem tudom, mit vállalok. Sok orvos van a családomban is, tőlük is azt hallottam, hogy az egészségügy összeomlik. Egy darabig ezért próbáltam a két szakot egyszerre csinálni, de aztán az orvosi pálya mellett döntöttem.

És miért éppen a kutatás területét választottad?

Mert a legfőbb célom az volt és ma is az, hogy jelenleg gyógyíthatatlan betegségekre fejlesszek ki ellenszert. Mivel gyerekkoromtól kezdve imádtam a természetet, a kutatásban is a természet törvényet kifürkészve próbálom azokat a tudomány szolgálatába állítani. Felfedezéseim is szorosan kötődnek a természethez: bizonyos növényekben találtunk olyan hatóanyagot, ami képes az Alzheimer-kórt létrehozó molekuláris mechanizmust megakadályozni, ezáltal  elejét tudja venni a betegségnek. Miután az eredményt egereken és preklinikai vizsgálatokban is igazoltuk, úgy gondoltuk, érdemes erre egy vállalkozást építeni, így alakult meg a Pharmacoidea Kft-t.

Sokan azt hiszik, hogy egy vállalkozásba korlátlanul folyik a pénz és nem kell tennem érte szinte semmit. Pedig ez a terület pont nem egy humbug szakma, itt nem tudsz abból megélni, hogy teszel-veszel egész nap. Ötletek, kreativitás, mély szakmai tudás és eredmények kellenek.

Mi a vállalkozás fő profilja?

A cég gyógyszer- és funkcionális élelmiszerfejlesztésre szakosodott. Nem csak az a célunk, hogy kifejlesszük gyógyíthatatlannak tartott kórképek ellenszereit, hanem az is, hogy azokat mihamarabbi eljuttassuk a rászorulókhoz. Egyik eredményünk a Mentalfitol termékcsalád, amely elsősorban az idősebb korosztály életminőségét hivatott javítani. Az általunk fejlesztett, természetes növényi eredetű hatóanyagokat olyan alapvető élelmiszerekben tesszük elérhetővé, mint a kenyér vagy a virsli. Ezek fogyasztása segíti megelőzni az Alzheimer-kórt, a Parkinson-kórt vagy a cukorbetegséget. Az ilyen termékekre óriási az igény, hiszen sokan érintettek ezekben, a jelenleg gyógyíthatatlan betegségekben. 

Milyen ütemben tudott fejlődni a cég?

Fokozatosan, hiszen a K+F és a gyógyszerfejlesztés hagyományosan a legtőkeigényesebb területek közé tartozik. Vannak olyan anyagok, amikkel kutatunk, amiből 10 mikrogramm több százezer forintba kerül, de például egy kezdő kategóriás mikroszkóp is legalább 12 millió forint. A kezdeti tőkét saját magam és a családom tettük bele a cégbe, aztán a profitot folyamatosan visszaforgattuk.  A vállalkozás másik fontos alappillére a molekuláris biológiai kutatás, melyet különböző gyógyszercégek megbízásából végzünk.

Hogyan találnak meg egy kis magyar vállalkozást a nagy gyógyszercégek?

Egyrészt gyakran veszek részt szakmai kongresszusokon, így kiépült egy kapcsolati rendszerem, másrészt nem ijedek meg attól, hogy felvegyem a kapcsolatot nagy gyógyszergyárak kutatási igazgatóival. Sokan nem is hiszik el, mikor ezt mesélem, ahogy azt sem, hogy a gyógyszerbevitel terén elért eredményeim alapján 2011-ben felkérték egy európai konzorcium tagjának. Az összesen 20 millió euró értékű ötéves projekt 2012-ben indult. Az oxfordi, utrechti, cardiffi, zürichi egyetem laboratóriuma mellett a világ hat legnagyobb gyógyszergyára – a Sanofi, Abbott, Pfizer, Glaxo Smith Kline, Novonordisk, Merck, Boehringer – is részt vesz a projektben, így jelenleg velük dolgozunk együtt a génterápia forradalmasításán. 

Ez egy igazi nemzetközi elismerés...

Igen, egy álmom teljesült vele, érdekes a kutatás és nagyon inspiráló a közeg. A kutatási munka egyébként szerencsére határok nélküli, anélkül tudok részt venni az orvostudomány globális fejlesztésében, hogy kitenném a lábamat a Szeged melletti laboratóriumból. 

Milyen kihívásokkal szembesülsz a vállalkozásban?

Legfőképp a vállalkozások, illetve a vállalkozók megítélésnek sztereotípiáival kell megküzdenem. Sokan azt hiszik, hogy egy vállalkozásba korlátlanul folyik a pénz és nem kell tennem érte szinte semmit és ezért irigyek. Pedig ez a terület pont nem egy humbug szakma, itt nem tudsz abból megélni, hogy teszel-veszel egész nap. Ötletek, kreativitás, mély szakmai tudás és eredmények kellenek. Mindez nagy felelősség , ahogy az is, hogy a céget 2011-ben átvettem az üzlettársamtól, azóta egyedül menedzselem nem csak szakmailag, de üzletileg is. 

Milyen terveid vannak?

Szeretnék a saját fejlesztésű funkcionális élelmiszereinkkel kilépni a nyugati piacokra, legfőképp Amerikába, ahol milliókat érintenek azok a betegségek, amikre étrendkiegészítő termékcsaládunk megoldást kínál. Szintén nyitnék a sokak által mostohagyereknek tekintett orosz és volt szovjet piacra is. 

Miért jó vállalkozónak lenni?

A vállalkozás számomra egy eszköz, azért alapítottam, hogy több pénzem legyen arra, amit igazán szeretek: a kutatásra. Nem tudom elképzelni, hogy ne a saját magam által választott területen kutassak, hiszen csak így lehetek igazán elhivatott. Ezt pedig nem tehetném meg igazán szabadon akkor, ha alkalmazott lennék egy nagy cégnél. 

Ha szeretné, hogy Dr. Letoha Tamás legyen az Év Példaképe, szavazzon rá!