Ügyvezető – 5 perc Angol
Százezrek köszönhetik angol nyelvtudásukat Szalai Nórának és az 5 perc Angolnak, mely ingyenes webes leckékkel indult, majd több tankönyv és havi magazin lett belőle. A nyelvtanulás élvezetessé tétele nemcsak munka, de szenvedély is Nóra számára, mely életének és családja mindennapjainak is főszereplője.
Hogyan indítottad el a vállalkozásodat?
Nyelvtanárnak készültem, huszonkét évesen, még egyetemistaként jelentkeztem egy álláshirdetésre, ahol megismerkedtem Péterrel, akivel pillanatok alatt egy hullámhosszra kerültünk, és nagyon rövid időn belül össze is házasodtunk. A közös életünkkel együtt közös vállalkozásba is kezdtünk, mert mindketten olyan nyelviskolát szerettünk volna létrehozni, ami teljesen más, mint a többi. El is indítottunk kis csoportos képzéseket, kezdetben két tanteremben, egy teljesen saját tananyag alapján. Szerettünk volna eltérni a megszokott, és valljuk be, sokszor eredménytelen tanítási módszerektől, és olyan témákat becsempészni az órákra, amik élvezetessé teszik a nyelvtanulást.
Működött a módszeretek?
Egyre inkább igen. A nyelviskola folyamatosan bővült, a hallgatóink visszatértek újabb kurzusokra. Hogy erősítsük a lojalitásukat, 2003-ban a leckéket kiegészítő szolgáltatásként elindultak ingyenes 5 perces napi nyelvleckéink, amit e-mailben küldtünk el a tanulóinknak. Ők pedig elkezdték továbbküldeni az ismerőseiknek, barátaiknak, és szép lassan egy négyezres olvasói tábor gyűlt körénk. Ezzel párhuzamosan a nyelviskola is fejlődött, egyértelműen az online nyelvleckék hatására.
A direkt marketinget kombináltad a nyelvoktatással...
Igen, pár évre rá már úgy működtettünk egy huszonkét tantermes nyelviskolát hetvenkét tanárral, hogy egyetlen hirdetést sem adtunk fel sehol, a hírlevél „adott el” minket, és persze az elégedett hallgatók, akiknek tetszettek annyira ezek az online nyelvleckék, hogy továbbküldjék másoknak.
Hogyan reagáltad le a fejlődést, merre vitt a cég útja?
Eleinte még én is oktattam, sőt, minden diákot névről ismertem, de ahogy nőtt a létszám, az iskola kezdte elveszteni a családias jellegét. Közben az 5 perces nyelvleckék egyre nagyobb szerepet kaptak, ehhez pedig folyamatosan tartalmat kell keresni, sztorikat kitalálni. A leckék ugyanis mindig valami aktuális és érdekes témára épülnek, amit az ember amúgy is elolvasna magyarul is, a mi segítségünkkel viszont angolul teheti meg úgy, hogy közben az igeidőket vagy a prepozíciókat gyakorolja. Az összegyűlt leckék alapján közben két tankönyvet is kiadtunk, amik bestsellerek lettek. Egyre inkább éreztük, hogy az ingyenes kis kiegészítő szolgáltatás túlnőtt magán, kezd önálló életre kelni, és érdemel ugyanannyi figyelmet, mint a nyelviskola, ami közben csak nőtt és nőtt. 2009-ben jutottunk el arra a pontra, hogy határozni kellett, merre tovább. Az 5 perc Angol mellett döntöttünk, és bezártuk a nyelviskolát.
Racionális vagy érzelmi döntés volt?
Is-is. Érzelmi azért, mert az interaktív angol tananyagok gyártása közben rájöttünk arra, hogy ez a kreatív munka az, amit igazán szeretünk, és el tudnánk képzelni azt is, hogy csak a feladatkészítéssel és gyártással foglalkozzunk. Racionális pedig azért, mert láttuk, hogy kétszázezer napi olvasónk van és hatvanezer példányban elfogytak a tankönyveink. Logikus következtetés volt, hogy érdemes újabb termékkel ellátni az olvasóinkat, ez pedig az 5 perc Angol havi magazin lett.
Számomra a vállalkozás a szenvedélyem is, ezért tudok mindent beleadni és ettől lehet sikeres. Minden nap azért dolgozom, hogy jobbat tudjak nyújtani és megfeleljek a saját magam által támasztott elvárásoknak.
Honnan tudtátok, hogyan kell magazint szerkeszteni?
Eleinte fogalmunk sem volt, de kitanultuk a „járulékos szakmákat” és mára odáig jutottunk, hogy még a tördelést és a grafikai munkát is a férjem csinálja, a tartalom mintegy hetven százalékát pedig én írom. Tekintve, hogy a magazin nyolcvanhat oldalas, ez nem kevés munkát igényel. Van persze több alkalmazottunk is, akik egyrészt a magazinban, másrészt a weboldalra kerülő napi négy-öt cikk megírásában segítenek, de szakmailag én fogom össze az egészet, és én írom a tankönyveket is, a legújabb még nagyon friss, novemberben került a boltokba.
Hogy fér bele mindez az idődbe?
Ezt néha én sem értem, de az biztos, ha lenne három kívánságom, az egyik biztos az lenne, hogy a nap huszonnégy órájából legyen negyvennyolc. Sokkal több ötletünk van, mint amit meg tudunk valósítani, de nem akarunk szétforgácsolódni se a sok apró feladat között.
Mit gondolsz, mitől ilyen sikeres az 5 perc Angol?
Biztos, hogy a személyesség miatt, azzal, hogy közvetlenül, név szerint szólítom meg az olvasót, én mondom a tanácsokat, vagyis én vagyok a termékünk arca. Sokan úgy is érzik, hogy én vagyok az ő angoltanáruk, engem társítanak a márkához, amire tudatosan törekszünk is. Emellett hozzájárul a sikerhez a minőségi alapanyagok használata is, gondolok itt akár a képanyagokra, a profi amerikai és brit rádiós munkatársaink által készített hanganyagokra, vagy az igényes nyomdai kivitelezésre. A minőség rovására nem vagyunk hajlandók spórolni egy forintot sem.
Milyen terveid vannak a következő évekre?
Szeretnénk minél több terméket kihozni, így a most megjelent tankönyv mellett jövőre két újabb, különálló könyvet tervezünk. Emellett célunk a külföldi terjeszkedés, vagyis külföldieknek angolt tanítani, ezzel kapcsolatban már meg is tettük az első lépéseket. Logikus fejlődési irány lenne az új nyelvek bevonása is, az 5 perc Német vagy az 5 perc Spanyol, de én csak olyat akarok csinálni, amihez értek, és teljes mértékben tudom szakmailag kontrollálni a gyártási folyamatot és a végeredményt is. Ez pedig csak az angol esetében adott.
Otthon ki tudsz kapcsolni, vagy ott is szóba kerülnek férjeddel a céges ügyek?
Aki vállalkozást visz, az tudja, hogy nem lehet kikapcsolni egy gombot azzal, hogy hazamész. Persze, törekedni kell a feltöltődésre is, de főleg a mi esetünkben, akik jóformán huszonnégyórás szolgáltatást adunk az olvasóinknak, nincs megállás. Két gyerekünk van, egy hét és fél és egy másfél éves, akik ebbe a vállalkozói életformába születtek bele, így nem hétköznapi az életük. Tudják, ha nyaralni megyünk, akkor csak olyan hely jöhet szóba, ahol van Wifi, mert ki kell küldeni a hírleveleket, ha pedig lapzárta van, akkor a nagyszülőknél alszanak, mert anya és apa dolgoznak. Jó látni azt, hogy a nagyobbik már most nyitott és érdeklődik a munkánk iránt, szokott is javaslatokat tenni, hogy mi legyen a címlapon. Talán a mi példánkkal arra neveljük őket, hogy merjék ők is megvalósítani az álmaikat.
Nem lenne egyszerűbb az élet, ha átlag nyelvtanárként adnál órákat?
Nem cél az egyszerűség. Számomra a vállalkozás a szenvedélyem is, ezért tudok mindent beleadni és ettől lehet sikeres. Minden nap azért dolgozom, hogy jobbat tudjak nyújtani, és megfeleljek a saját magam által támasztott elvárásoknak. Örömöt lelek abban, amit csinálok, és meg is élünk belőle, úgyhogy megtaláltam az utamat.
Ha szeretné, hogy Szalai Nóra legyen az Év Példaképe 2014 közönségdíjasa, szavazzon rá!
A példaképre a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással.
Kommentek