Ügyvezető – Síküveg Kft.
A győri síküvegfeldolgozó, aki bebizonyította, hogy olyan piacra is be lehet törni, ahol már leosztottak minden lapot. A Síküveg Kft. arra példa, hogy nincs terv, nincs elképzelés, amit fel kellene adni, az álmok megvalósíthatók. Vállalkozónak született és a legjobb akar lenni.
Volt valaha főnököd?
Egyszer, három hónapig. Az egyetem alatt. Aztán a tulajdonos azt mondta, hogy semmire nem tud használni, úgyhogy viszontlátásra.
Azóta vállalkozó vagy?
Az ember azért választja a vállalkozást, mert szeretne szabadságot. Ez a szabadság ki is van elégítve, de közben kapsz egy hatalmas szolgaságot. Nem akartam egy főnököt, lett 160. A megrendelőim.
160 megrendelő? Akkor ez bejött...
Egy olyan szektorba vertem bele magam, ahol leosztottak minden lapot. Milliárdos cégekről beszélünk. Úgy le volt zsírozva itt minden, hogy azt mondták: az üvegipar lezárt. Egy benfenntes társaság volt, mint a gyémántcsiszolók. Mondták, hogy itt nincs hely, és izomból mindenkit kiraknak. Úgy képzeld el, hogy ezek a cégek benn álltak egy folyó közepén, kitárták a kezüket és tele volt hallal a szákjuk. Nekünk meg egy sivatagban kellett kutat ásni. Itt nem volt semmi. Szaktudásunk se volt. Gépünk se. Nem ismertem az embereket. Nekünk itt kellett bizonyítani. És nem hagytuk magunkat.
Mindenáron küzdesz?
14 évesek voltunk, és beszélgettünk, hogy ki mi akar lenni. Egy haverom azt mondta, hogy nem tudja mit fog csinálni, de őt úgy emlegessék majd, hogy a csávó, aki megcsinálta. Ez úgy bennem maradt, hogy nekem ez lett az idol. Nekem a vállalkozás a dicsőségről szól, nem a pénzről. A siker motivál. Csak a siker.
Biztos voltál benne, hogy sikerül?
Csak azt tudtam, hogy én akarok lenni a legjobb. Ez a legnagyobb kihívás. Minden munkát lehet professzionálisan csinálni, egy vályogvető is lehet a világ legjobb vályogvetője. Ha jó az út, amin mész, akkor nem győz le téged senki. Nem kell extra dolgokra gondolni, csak egy kicsit legyél jobb, mint a többiek.
Mihez hasonlítanád a vállalkozást?
Olyan ez, mint egy Monopoly, ami vérre megy. (nevet) Vállalkozni nem jó, vagy rossz, ez egy állapot.
Az egyetem alatt is „Monopolyztál”?
Sok mindent akkor tanultam meg. Nemet mondani, alkudozni, kiállni magamért. És döntéseket hozni. Az egyetem arra volt jó, hogy lehetett azon agyalni, hogy mit fogok majd csinálni.
És miket csináltál?
Felvásároltam például bélyeggyűjteményeket Csongrád megyében, amiket aztán eladtam Győrben, majd később Ausztriában. Árultunk farmernadrágokat kollégiumokban. Csináltam egy kisebb játéktermet egy garázsban. Szerveztem többnapos fesztiválokat nemzetközi előadókkal, később vízitúrás vállalkozást csináltam. Ezek mind-mind tanulópénzek voltak, de azért az első teherautómat ebből a pénzből vettem meg 2000-ben.
Akkor jött az üveg?
Igen. Mikor az egyetem után Szegedről visszajöttem Győrbe, az egyik barátom azt mondta, hogy vegyem meg az üveget, ami neki van. Nincs egyébként mágikus kapcsolatom az üveggel, nekem mindegy, hogy üveg vagy más, én vállalkozó vagyok. Engem a struktúraszervezés érdekel, hogy lássam, mi mitől működik. Én se gondoltam az elején, hogy ez ennyire komoly lesz. Azt ugyanis, hogy mivé válsz, közvetlenül nem te mondod meg, hanem a piac. Én csak egy üvegszállító hülyegyerek voltam, de annyira jó üvegszállító hülyegyerek, hogy aztán lettem egy cégvezető hülyegyerek.
Ha jó az út, amin mész, akkor nem győz le téged senki. Nem kell extra dolgokra gondolni, csak egy kicsit legyél jobb, mint a többiek.
Hányan vagytok most?
2006-ig csak egy alkalmazottam volt, és most vagyunk 25-en.
Milyen főnök vagy?
Nekem minden nap el kell hitetnem ezzel a 25 emberrel, hogy ez egy háború, és én vagyok a hadvezér. Ez az én felelősségem. Minden vállalkozónak így kell ebbe beleállni, hogy te vagy az origója a dolgoknak. Rövid távon roppant önzőnek kell lenned a céljaidat illetően, ami aztán hosszú távon önzetlenséggé válhat. Én csakis a munkát és a tehetséget fogadom el, semmi mást.
Te vagy az első, aki beér reggel, és az utolsó, aki hazamegy?
12 óránál kevesebbet sose dolgozom. De ez nem probléma, ha azt látom, hogy jófelé megyünk. Kaptam egy nagy lehetőséget az élettől, viszont ezért csomó mindenről le kell mondanom. Nem tudok utazni, nyaralni, keveset tudok a családdal lenni...
Viszont sokan elismerik a munkádat, kaptál már Presztízs-díjat, és most neked ítélték a megyei Príma Díjat is.
A becsvágy engem is hajt. Pedig a szüleim nem ennek szántak. Anyám orvos, apám újságíró, nem is igazán értik, mit keresek itt. Amikor a Presztízs-díjat megkaptam, felhívott annak az elitgimnáziumnak az igazgatója, ahonnan kivágtak az utolsó évben magatartási problémák miatt. Megkérdezte, hogy lehet-e rám büszke.
Te magad is büszke lehetsz arra, amit elértél, itt ez a hatalmas üveg gyártócsarnok, tele gépekkel...
A Síküveg Kft. arra példa, hogy nincs terv, nincs elképzelés, amit fel kellene adni. Az álmok megvalósíthatók. De nekem is rá kellett jönnöm, hogy mi az a nóvum, amit nyújtok. Mik azok az ortodox módszerek, amik működnek, és mik azok a szokatlan üzleti modellek, amik előre mutatnak. Ezen a piacon 12 hasonló cég próbálkozik ugyanazzal az üzletpolitikával, érvényesülni csak így tudtunk.
Mi a következő terved?
Most épp a Nemzetvédelmi Egyetemmel szeretnék kifejleszteni egy speciális golyóálló üveget.
Ha szeretné, hogy Csiszka Zsolt legyen az Év Példaképe, szavazzon rá!
Kommentek