Példakép

Vámos Robi

2014. december 18.

vamos_robi.jpgÜgyvezető – Táblácska.hu Kft.

Vámos Robi gyerekkora óta rajzol, és máig nem hagyta abba. Mosolyt csal az arcokra, élményt és értéket ad színes, személyre szóló Táblácskáival, melyeket különleges alkalmakra lehet megrendelni. Stílusa, figurái összetéveszthetetlenek, vállalkozói szemlélete és hobbija pár évvel ezelőtt forrt egybe.

Nem mindenkinek adatik meg, hogy gyermekkori hobbijával foglalkozzon, és te is sokat vártál a saját vállalkozás beindítására.

Gépészmérnökként végeztem, és 2011-ig a saját szakmámban is dolgoztam, de egy kicsit untam már. Nálam több évig tartott az útkeresés időszaka.

Táblácskákat egyébként már ekkor is készítettem, de csak ismerősöknek, ajándékba. A híre gyorsan terjedt, mert aki látta a barátainál, általában érdeklődni kezdett, honnan kapták ezeket a színes, pozitív, életvidám ajándékokat.

Emlékszel a pillanatra, amikor eldöntötted, most változtatni fogsz?

Egyszer hajnalban négy körül álltam a buszmegállóban és arra gondoltam, hogy oda megyek ahová nem vágyom, miközben onnan jövök, ahová igen. Ezt követően elmentem egy kirándulásra, ahol sokat gondolkoztam, és a kirándulás végére tudtam, hogy a rajzaimmal szeretnék valamit kezdeni, rajzokkal szeretném elmondani gondolataimat.

És miért pont fára?

Ez volt a fiókban. Ajtófeliratot szerettem volna készíteni, és akkor találtam meg az alapot. Szeretem a fát, természetközeli. Anyersanyag, amiből dolgozunk, olyan erdészettől való, ahol újratelepítik a fákat, fontos, hogy környezettudatosan dolgozzunk.

Hogyan lett gondolatból cég?

Nem vettem fel hitelt, csak belekezdtem, Arra sem gondoltam az elején, hogy ebből üzlet lehet. Nem pályáztam, a honlapunkat is én építettem, melynél nem arra törekedtem, hogy makulátlanul gyönyörű legyen, inkább a marketingre koncentráltam.

Karácsonyra én is rendeltem Táblácskát de – nem lövöm le a poént – még a válaszlevél és a számla is rendhagyóan kedves volt.

Azt hiszem, az elejétől egyedien építettem fel a Táblácskát, főleg a kommunikációját, induláskor még a pikírt humorom is jól jött. A közösségi hálón kezdett terjedni a hírem, és el kellett döntenem, hogy komolyan szeretném-e csinálni. Ekkor már csak a rajzolással foglalkoztam, fejlődni szerettem volna, és marketinget kezdtem el tanulni. 

Sokan mondták, hogy ebből nem lehet megélni, de okosan építkezve megvalósítottunk egy olyan márkát, ami elég ismert lett. Sikerült kimozdulni a kézművességből, a Táblácska már kicsit sem a hobbi kategória.

Mindent egyedül építettél fel a cégedben?

Olyan típus vagyok, aki a nem létező pénzét is elkölti, de olyan dolgokra, melyek várhatóan visszafolynak, pl. egy képzésre, vagy új hirdetési tréningre. Nem szégyelltem elmenni tanácsadóhoz - akár nagyobb összegért is - és mindez engem igazolt.

2012-ben vettem először igénybe a Marketing Commando szolgáltatását és abból, amit ott tanultam, szinte mindent megvalósítottam, a Táblácska nevet is Wolf Gábornak köszönhetem: együtt találtuk ki egy tanácsadási nap ebédszünetében.
Kulcsfontosságúnak tartom, hogy az ember csak profi szakértőkkel dolgozzon együtt. Rengeteg időt spóroltam meg azzal, hogy marketing, branding és kommunikáció terén az ország legkiválóbb tanácsadóit kértem fel a közös munkára.

Mikor indult be igazán a vállalkozás?

Amint meglett a márkanév. 2012 karácsonyán ugrásszerűen megnőtt a kereslet, amin viszont nagyon meglepődtem, hogy januárban még több rendelés érkezett. Ekkor már tudtam, hogy egyre komolyabban kell vennem a céget, és tavasszal felvettem egy kollégát, aki szintén rajzolt.

Kitől tudtál tanácsot kérni?

Azt mondják, az ember az őt körülvevő öt főnek az átlaga, tehát nagyon meg kell válogatni, hogy kivel találkozol, hogy ne olyanokkal beszélgess, akik csak panaszkodnak, mert ez nem húz előre. A társaságod pedig nagyon fontos, meghatároz téged is.

Húszévesen, egy este alatt hirtelen kellett felnőnöm, saját példát kellett állítanom. Viszont amit szakemberek, elsősorban marketing tanácsadók javasoltak, azt mindig megfogadtam, ebben az egyben kértem segítséget, és hallgattam másra.

Nem akartak lebeszélni?

Dehogynem, sokan mondták, hogy ebből nem lehet megélni, de okosan építkezve megvalósítottunk egy olyan márkát, ami elég ismert lett. Sikerült kimozdulni a kézművességből, a Táblácska már kicsit sem ahobbi kategória.

A te ötleteidet követitek?

Van egy rajzstílusom, erre épül a Táblácska, a kollégák a fő elemeket megtartják, a sajátjukat beleteszik.  Nincs két egyforma Táblácska, a kommunikációnk is ezt tükrözi: megismételhetetlen alkalmakra.

A cég marketingjét én viszem, mert ebben mániákus lettem az utóbbi időben.

Valahogy sejtem, melyek azok a megismételhetetlen alkalmak…

A kerek szülinap, a karácsony, igen, ezek. Esküvőkre is rengeteg “üzenetet” készítünk, és az elmúlt években egyre több óvodai ballagás rajzolására érkezik felkérés. Furcsa élethelyzetekkel is találkoztunk már, például a kisfiúval, aki szereti a közvilágítást – de ezt is megrajzoltuk.

Milyen nálad dolgozni?

Baráti viszonyban vagyok mindenkivel, miközben vannak szabályok. Mindenbe bevonom a többieket, a kampányokat is megbeszéljük. Speciális igényekben is rugalmas vagyok. Olyan munkahelyet szerettem volna teremteni, ami nem terem minden bokorban, és talán sikerült is létrehoznom, mert egyre többen szeretnének csatlakozni. Azt szoktam mondani, hogy a Táblácska rajzolása a pályatévesztettek sportja: dolgozik nálunk óvónő, katona, gépészmérnök, amolyan újrakezdők gyülekezete vagyunk.

Szerinted mitől működik ilyen jól, mitől fenntartható a vállalkozásod?

Szerintem mindig meg kell újulni. Annak ellenére, hogy ez egy folyamatos szolgáltatás, van olyan ügyfelünk, aki 122 darabnál tart. Olyan képeket szeretek rajzolni, amin mosolyognak az emberek, ami barátságos, és örömet okoz. El tudnék képzelni más vállalkozást is, ahol a saját nevem alatt, szintén rajzos termékek készülnének, csak nem rendelésre, de ez még titkos terv.

Mi a legjobb abban, hogy vállalkozó vagy?

Szabadság. Semmi sem tilos, ha gondolnám, visszamehetnék gépészmérnöknek is. Szeretem, hogy elmehetek egy hétre biciklizni, miközben nem kell azon aggódnom, hogy mi történik a céggel. Akkor is mennek a dolgok, ha épp nem lógok a telefonon folyamatosan. Más vállalkozó ismerősömnek állandóan csörög a mobilja, nekem nem. Meg kell szervezni, hogy valaki vigye az operatív feladatokat, mert csak így tudok szabadon élni annak, amiben a legjobb vagyok: kreatív ötletek és extrém gyors megvalósítás.


 Ha szeretné, hogy Vámos Robi legyen az Év Példaképe 2014 közönségdíjasaszavazzon rá

A példaképre a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással. 

komment

Kommentek