Példakép

Schneider Balázs

2014. december 18.

schneider_balazs.jpgÜgyvezető – ALL YOU CAN MOVE SportPass

Mit csinál az ember, ha munkahelyén többféle sportot is szeretne űzni? Schneider Balázs például kitalált egy kártyát, mellyel ma már 25 ezer ember mindennapi sportolását könnyíti meg. Cégét a feleségével vezeti, és bár folyamatosan fejlődnek, a családbarát szemléletet szeretnék megtartani.

Mindig része volt az életednek a sport?

Gyermekkorom óta sportolok, egy időben triatlonoztam, de igazán az úszás határozta meg az életemet, innen vannak a barátaim és a munkakapcsolataim is. Gimnazistaként segédedző voltam az uszodában, táboroztattam, és már akkor biztos voltam benne, hogy testnevelő tanár leszek, vagy pedig edző. Ezért is mentem az ELTE testnevelés-rekreáció szakára.

Mégis inkább saját vállalkozást indítottál 24 évesen. Meggondoltad magad, vagy vonzott a pénz?

Nekem a testnevelés volt az álmom, és egyáltalán nem érdekelt, mennyit fogok vele keresni. Korábban elkezdtem az építész szakot is, de fél év után otthagytam, mert nem ment a matematika. Később közgazdász is lettem, de megmaradtam az álmomnál, hiszen valamilyen szinten most is edző vagyok és a testneveléssel foglalkozom.

Honnan jött az ötlet, hogy pont SportPass-szal próbálkozz?

Az ELTE-n 1999-ben végeztem, de már két évvel a diploma megszerzése előtt az RTL Klubnál dolgoztam a híradónál, a hírcsere osztályon. Már akkor azon gondolkoztam, hogy jó lenne valami nagyot alkotni, elkezdtem hát azon törni a fejem, hogyan lehetne a cégen belül a kollégáknak biztosítani, hogy minél több helyre járhassanak sportolni. Amikor a tévé átköltözött a Fehérvári útra, elkezdtem arról kérdezgetni a többieket, mire lenne igényük. Szerencsére a vezetőség nyitott volt az ötletemre és hajlandó is volt pénzt áldozni rá, így elértem, hogy öt különböző helyen lehessen edzeni. Csakhogy a kivitelezést is ki kellett találni, ekkor jött az ötlet, hogy készüljön egy kártya, amivel mindenki igazolni tudja, hogy benne van a programban, én pedig le is gyártottam.

Tehát nemcsak az ötlet, hanem a kivitelezés is a tiéd volt?

Igen, abszolút. Ilyen fiatalon még nagyon motivált az ember, és minden jön magától. A növekedés is így történt, azok az RTL-esek, akik elmentek más céghez dolgozni, az új munkahelyükön is elkezdték mondogatni, milyen jó volt ez a lehetőség. Láttam tehát, hogy az igény megvan, ezért – akkor még – faxokat kezdtem el küldözgetni, telefonálgattam, hogy partnereket találjak. Persze nem ment mindig könnyen, hiszen az elején egyáltalán nem volt nyitottság a cégek részéről, úgy gondolták, a sportolási lehetőséget mindenki oldja meg magának.

Mikor változott meg a hozzáállásuk?

Talán 2008 környékén kezdett az egész átbillenni, ekkor már nem mi kezdtük el keresni a partnereket, hanem maguktól jöttek. Ezt nagyban segítette a cafeteria rendszer bevezetése, mert nagyon sok munkáltató ezen keresztül tette elérhetővé a kártyát az alkalmazottaknak. Persze ami előny, az ugyanúgy hátrány is, hiszen a cafeteria szinte állandóan változik, nekünk pedig mindig alkalmazkodnunk kell hozzá, de egyelőre jól vesszük az akadályokat.

Eljött az az idő is, amikor otthagytad a biztos állásodat és kizárólag a vállalkozásnak kezdtél élni. Nem jelentett ez túl nagy kockázatot?

Nehéz volt otthagyni a televíziót, hiszen tizennégy évig dolgoztam ott, és érzelmileg is kötődtem hozzá. A válsággal együtt azonban fordulópont következett be a cég életében, méghozzá érdekes módon pozitív irányba. Az anyagi nehézségek miatt nagyon sok munkáltató megszüntette a szerződést a fitnesztermekkel, a dolgozók viszont sportolni akartak, ezért nagyon sok helyre hívtak minket. A munkáltatóknak tetszett, hogy már van egy működő, kidolgozott rendszerünk, amit ráadásul a cafeteriába is bele lehet építeni. Ez volt tehát a fordulópont, amikor olyan növekedésbe kezdett a cég, hogy az már teljes embert kívánt.

Nem értek soha kudarcok, amikor úgy érezted, hogy nem éri meg folytatni?

Volt két év, ami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de ez is motivált. Ekkor fejlesztettük ki az online rendszerünket, ami figyeli a klubtagok mozgását és a belépéseket, ezzel nemcsak a csalásokat tudtuk kiküszöbölni, hanem az egész rendszer felügyeletét megoldottuk, valamint a trendekbe is belelátunk. Azóta is folyamatosan kutatjuk nemcsak a klubtagok, hanem a sportoló közönség igényeit is. Így mértük fel azt is, hogy a kártya használói főként fiatalok, akik fogékonyak az újra és nem félnek attól, hogy az interneten keresztül fizessenek, vagy intézzék a belépést. Ezért mi is igyekszünk nyitottak lenni az innovációra és nagy hangsúlyt fektetünk az online rendszer kifejlesztésére. Nem ülünk a sikeren, hanem fejlődünk.

Rendkívül pozitív, hogy az emberek egyre többet mozognak, és szeretnénk bebizonyítani, hogy ebben nekünk is van szerepünk.

 

Sokszor hangsúlyozod, hogy ez egy családi vállalkozás. Mit jelent számodra ez a szó?

Számomra mindent, hiszen ez tartja életben az egészet. Nagyon sok visszajelzést kapunk, hogy az emberek szeretnek hozzánk bejönni, a munkatársaink pedig élvezettel dolgoznak nálunk. Fontos, hogy a cég mindig megtartsa a családi vállalkozás hangulatát, hogy érzelmileg is ott legyünk a klubtagok mögött, meghallgassuk az igényeiket. Persze nem tudunk mind a huszonötezer emberrel szóba elegyedni, de ezt a fajta odafigyelést szeretnénk megtartani.

A feleségeddel ráadásul ketten vezetitek a céget. Ez nem okoz köztetek konfliktust?

A nejemmel ebben élünk, egész nap erről beszélünk, sőt a gyerekeink is ebben nőnek fel. Ha a szabadidőnkben megyünk intézni valamit, vagy csak igénybe veszünk egy szolgáltatást, akkor is mindig azt figyeljük, mi ezt hogyan csinálnánk. A feleségemmel teljesen más karakterek vagyunk, máshogy gondolkodunk a dolgokról, vannak is vitáink, de pont kettőnk ütközéséből alakul ki mindig a közös nevező, ami előre viszi a vállalkozást.

Nagy felelősség van a kezedben azzal, hogy a céged a sportra és az egészséges életmódra is nevel. Érzel ebből valamit?

A felelősséget szerencsére nem érzem, de a célunk valóban ez. Rendkívül pozitív, hogy az emberek egyre többet mozognak, és szeretnénk bebizonyítani, hogy ebben nekünk is van szerepünk. Hiszen a legtöbben nem azért nem sportolnak, mert nem akarnak, hanem mert túl drága, túl sok időt vesz igénybe, vagy nem tudják, hol lehet. Mi megadjuk nekik a lehetőséget, hogy ezeket a problémákat kiküszöböljék, és egészségesebb életet éljenek.


 Ha szeretné, hogy Schneider Balázs legyen az Év Példaképe 2014 közönségdíjasaszavazzon rá

A példaképre a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással. 

komment

Kommentek