Példakép

Dóra Sebestyén

2014. december 18.

dora_sebestyen.jpgCégvezető – Unicomp Informatikai Kft.

Dóra Sebestyén az Egyesült Államokat és egy izgalmas kutatói állást hagyott ott, hogy hazatérve belépjen a családi cégbe. A hagyományos IT szolgáltatások mellett az Unicomp ma már szenzorhálózatos technológiákkal foglalkozik, olyan helyekről tudnak adatokat gyűjteni, ahonnan eddig ez nem volt lehetséges.

Miért mentél ki az USA-ba?

 Villamosmérnökként végeztem a Műszaki Egyetemen. Szerettem volna kipróbálni magam olyan közegben, ahol valódi kutatások folynak. Jól éreztem magam itthon is, de érdekelt, hogy milyen egy kutatói állás az Államokban. Amikor ösztöndíjat kaptam, mentem.

Milyen projekteken dolgoztál, mik voltak a „valódi kutatások”?  

Több sikeres projektünk is volt, szenzorhálózatos technológiákat fejlesztettünk, például az amerikai védelmi minisztérium ügynökségének. Az általunk kifejlesztett rendszerrel meg lehetett mondani, hogy tűzharcban egy lövés milyen kaliberű és típusú fegyverből lett leadva. A projekt sikerét mutatja, hogy titkosították, át kellett adnunk egy haditechnikai cégnek.  

Amikor hazajöttél, mehettél volna egy multihoz is egy jól fizető állásba.  

Inkább az volt a kérdés, hogy maradok-e az Egyesült Államokban. Amikor hazajöttem, tudtam, hogy édesapám cégénél helyezkedem el, mert erről előtte már sokat beszélgettünk.

Egyenes út vezetett a családi céghez?  

Ebbe nőttem bele, édesapámnak huszonöt éve van cége.

Milyen volt az első fehérvári munkanapod?

Furcsa és nehéz.

Mi volt benne a nehéz?

Nagyon jó, különleges képességű emberekkel voltam körbevéve kint, a magyar cég pedig akkor nem foglalkozott fejlesztéssel, noha a kezdetekkor éppen ezzel indult, de ilyen irányú tevékenységet akkor már tíz éve nem folytattunk. Fehérváron pedig nincs műszaki egyetem, csak egy főiskolai kar. A tehetséges emberek könnyedén be tudnak járni Budapestre.

Az nem volt nehéz, hogy édesapád lett az egyik munkatársad?

A cégvezetésbe bele kellett tanulnom, és ebben ő rengeteget segített, sokat köszönhetek neki. A feladatokat megosztjuk, a fejlesztéseket én viszem, az egyik üzletágat pedig ketten visszük. A pénzügyekkel ő foglalkozik, a többivel én.

Az eredményeink kilencvenöt százalékát visszaforgatjuk a cégbe.

Mivel kezdted a munkát?

A cég és a munkatársak megismerése után egy új üzletág megszervezésébe csöppentem bele. A nyomtatás szolgáltatás piacot a konkurenciával szemben, nem a központosítás irányából, hanem az optimális géptávolsággal közelítettük meg. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az A4-es gépeket ajánlottuk. Ezt a szemléletet a piac teljes mértékben igazolta.

A cégnél milyen fejlesztésekbe kezdtél bele?  

Ötlet volt bőven, de voltak partnerigények is, de meg kellett teremteni hozzá a hátteret. Az első projektjeink erőforrás hiányában nem működtek. 2010-re jutottunk el odáig, hogy megerősödtünk annyira, hogy összeállt egy ütőképes fejlesztőcsapat. Két irányba indultunk el, egyrészt a GPU alapú képfeldolgozással, másrészt a kint használt szenzorhálózatos technológiával kezdtünk el foglalkozni, ezeket értékesítjük most a világban.

A szenzorhálózatokkal korábban is foglalkoztál, ezek mire jók?

A szenzorhálózat olcsó, alacsony fogyasztású eszközökből áll, amik vezeték nélkül tudnak egymással kommunikálni. Alapeszközöket készítettünk, melyeket egyetemeknek és kutatóközpontoknak adunk el. De kerestük és keressük továbbra is a technológia helyét. A mezőgazdaság az egyik olyan terület, a bekábelezés és az energiaellátás itt problémás, így a technológiánk jó megoldást tud nyújtani. Az egyik termékcsaládunk szenzoregységei azokat az értékeket mérik, amik egy növény fejlődése szempontjából fontosak. A szenzorokat beszúrjuk a növények mellé, a kapott értékekből pedig lehet optimalizálni a tápanyagbevitelt vagy az öntözést,illetve növényvédelmi beavatkozásokról vagy a terület munkagéppel történő bejárhatóságáról lehet dönteni.Sok mindenre tudunk megoldást. Hardvert és szoftvert is fejlesztünk, komplett a rendszerünk. Emellett van egy gabonaszondánk is, amivel Finnországban innovációs díjat is nyertünk.

A magyar gazdáknak van erre pénze?

A magyar gazdák pontosan tudják, hogy csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha fejlesztik a termelési technológiát, optimalizálnak, de nagyon költségérzékenyek, ezért nehezen döntenek bármilyen beruházásról. Sok érdekes beszélgetésen vagyok túl, és bizakodó vagyok, emellett elindultunk a külföldi piacok felé is.

A tulajdonosi szemlélet mennyit változtatott rajtad?

Hihetetlen hajtóerő. Látod, hogy meg kell termelned a költségeidet, de ha jó gazda vagy, akkor nem tudsz rossz irányba elmenni.

Hogyan tovább?

Az eredményeink kilencvenöt százalékát visszaforgatjuk a cégbe. Az agrárinformatika hamarosan önállóan is meg fog állni, van egy olyan termékesítés alatt álló földrezgés alapú területvédelmi rendszerünk, mely alkalmas infrastruktúra nélküli helyszíneken (erdő, halastó, építkezés, stb.) mozgások megfigyelésére. Az többi "klasszikus" IT üzletágunk, a nyomtatás szolgáltatás és a gyengeáramú rendszerek is szépen fejlődnek. Hat-hét éve foglalkozunk a felhő alapú technológiákkal, ezen a területen nagy robbanásra számítunk a következő években.


Ha szeretné, hogy Dóra Sebestyén legyen az Év Példaképe 2014 közönségdíjasaszavazzon rá

A példaképre a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással. 

komment

Kommentek