Példakép

Dancsuly Krisztina

2014. december 18.

dancsuly_krisztina.jpgTájépítész, ügyvezető  –  MoPa Mohány és Páfra Kft.

Már az egyetem alatt vállalkozásba kezdett, hamarosan pedig az országban elsőként fogott bele üzlettársával a zöldfalak építésébe Dancsuly Krisztina, mert ebben a növényépítési megoldásban igazi újító lehet és ki tudja fejezni önmagát. Díjnyertes növényfalaikra úgy tekint, mint a jövő építészeti stílusának megalapozóira, és saját gyerekeiként gondozza őket.

 Mi indított el a vállalkozás útján már az egyetem alatt?

A Corvinus Egyetemen tájépítész mérnöknek tanultam, az évfolyamtársaimmal aktív közösségi és szakmai életet éltünk, és jelentkeztünk egy üzleti tervvel a Kisvállalkozás-fejlesztési Tanszék Hallgatói SpinOff programjára. A pályázaton második helyezést értünk el, és így az egyetem egy éven keresztül segítséget nyújtott a vállalkozás működtetésében. Nagy lehetőség volt ez számunkra, mert így esélyt kaptunk, hogy bontogassuk a szárnyainkat, és beletanuljunk az üzletvezetésbe. Az elején még tizenketten voltunk, majd a diplomázás után hárman maradtunk a cégben, hamarosan pedig a harmadik társunk is kivált és ketten maradtunk a MoPa Kft-ben.

Milyen munkákat vállaltatok?

Kezdetben mindent, ami a tájépítészetbe beletartozik, kisebb és nagyobb kertek tervezésével és kivitelezésével foglalkoztunk. Emellett viszont nagyon érdekeltek minket az alternatív zöldítési lehetőségek, sokat keresgéltünk az innovatív megoldások után. Végül 2009 őszén váratlanul érkezett egy lehetőség: amikor az üzlettársam, Kiss Márton egy belsőépítészeti team tagjaként részt vett az Opera mögötti Manier divatszalon tervezésében, ahol egy nap megkérdezték, tud-e zöldfalat építeni, mire rávágta, hogy persze. Ezek után gőzerővel azon dolgoztunk, hogy valóban meg tudjuk csinálni. Óriási kihívás volt a semmiből, gyártási tapasztalat nélkül létrehozni ezt az élő építményt, fél éven át kísérleteztünk, hogy megtaláljuk a megfelelő technológiát, míg végül felépült, és a mai napig él és virul az „első szülöttünk”. Meglepő visszagondolni, hogy az első zöldfal, amit a valóságban is láttunk, az a sajátunk volt, csak álltunk előtte és néztük, nagyon büszkék voltunk.

Ennek hatására aztán jött sorra a többi zöldfal?

Akkoriban ez a technológia nagyon új volt, sokan nem is hallottak még róla, és mivel elsőként kezdtünk el vele itthon foglalkozni, ha valaki erre a témára keresett megoldást, az legtöbbször minket talált meg. Ez az úttörő szerep kétségtelenül hozzájárult a cég fejlődéséhez. Persze mi is sokat tettünk és teszünk ma is a fejlődésért, folyamatosan invesztáltunk a kísérletezésbe, hogy megtaláljuk azt a technológiát és növényalkalmazást, ami az itthoni körülmények közt a legjobban működik. Így jutottunk el a harminc centis közegvastagságtól a ma használt két centiméterig. Ez talán a legjobb példa a fejlődésre és arra, hogyan teremtettük meg a zöldfalak itthoni knowhow-ját. Emellett a növényfalak népszerűsítése is célunk, építész konferenciákra járunk, és próbáljuk minél több helyen bemutatni ezt a megoldást.

Megláttátok benne üzletet, vagy valami más motivált?

Nem a meggazdagodás volt a cél, sőt, kezdetben alig volt kifizetődő az a sok energia és pénz, amit a zöldfalakba fektettünk. Igazából beleszerettem ebbe a technológiába, egyrészt mert számomra sokkal inkább biztosít önkifejezést, mint a hagyományos tájépítészet. Egy olyan új platform, ami még felfedezésre vár, és szeretjük az elsők között megtapasztalni a lehetőségeit. Jó érzés például, hogy itthon a szakszavakat és a fogalomrendszert is mi állítottuk fel a zöldfalakkal kapcsolatban. Emellett nagy jövőt látok a vertikális növényesítésben, az elkövetkező évtizedek építészetének fontos szereplője lehet, mert a nagyvárosokban egyre kevesebb a hely, ugyanakkor az emberekben van igény a zöldre, hogy a tudatosan létrehozott zöld felületek tisztítsák a levegőt, jobb közérzetet adjanak, sőt, a zöldfal akár az élelmiszernövény-termesztés egyik urbánus útja lehet. El tudok képzelni városokat hetven vagy száz év múlva, ahol  nincsenek csupasz falak, mert mindent növényt borít. 

Jelenleg hány általatok növényesített fal van?

Több mint húsz, például az FTC Stadionban, az Atrinova Irodaházban, a Vapiano Étteremben, összesen tizenkét helyszínen, ezek karbantartását is mi látjuk el már évek óta. Egy kicsit olyanok, mint a gyerekeink, hiszen a gondoskodásunkra szorulnak.

szívemet-lelkemet beleadom a vállalkozásba a társammal együtt a közös álmainkért. Ha nem adnád érte az életed, akkor nem is érdemes ebbe belevágni. 

Melyik zöldfalatokra vagy a legbüszkébb?

A Manier divatszalonban épített legelső mindenképpen emlékezetes, emellett általában azokat a munkákat szeretem, ahol szabadon engedhetjük a fantáziánkat, mintákat tudunk belevinni a növényfalba és ezáltal egyfajta művészeti alkotás születhet. Az egyik legutóbbi ilyen projektünk az OTP Bank Andrássy úti fiókjában épített beltéri növényfal volt, mellyel több kategóriában is díjakat nyertünk a ZÉOSZ 2014 Év beltéri zöldfala pályázatán.

Milyen fejlődési utat látsz még a cég számára?

Kínálkozó lehetőség a külföldi piacok felé nyitás, vannak is függőben lévő megkereséseink Ausztriából és Franciaországból. Egyelőre a munkaszervezés szempontjából nehéz lenne külföldön zöldfalat létesítenünk, de igyekszünk megoldást találni rá, mert szívesen vinnénk ki a technológiánkat. Emellett célunk továbbra is az, hogy a zöldfalak minél ismertebbek legyenek, bekerüljenek a köztudatba a jótékony hatásai. Ennek érdekében tanulmányokat publikálunk a ZÉOSZ honlapján és más szakmai és egyéb lapokban, internetes felületeken.

Mi jelenti számodra a sikert?

Jelenleg piacvezetők vagyunk Magyarországon a zöldfalak területén, és számos elismerést kapunk. Ennek a sikernek az alapja az, hogy az összes általunk épített növényfal jól működik, szépen fejlődik, és a megrendelőink elégedettek. Emellett számomra a siker az, ha a céget olyan fenntartható módon tudjuk üzemeltetni, hogy a bevételeink mindig adjanak elég alapot arra, hogy az újabb és újabb ötleteinket megvalósíthassuk.

Ez kitűzött cél, vagy már a valóság?

Bár nekünk van a legtöbb zöldfalunk az országban, de egyelőre a fenteket és a lenteket is megéljük, és anélkül, hogy panaszkodnék, el kell mondanom, hogy a vállalkozás terheit és a felelősséget nem mindig könnyű viselni. Vállalkozóként minden tettednek következménye van, főleg úgy, hogy mindent ketten látunk el a cégben, a rendelést, a marketinget, az értékesítést, és a szakmai munka csak ez után jön. Néha azt érzem, sose érek a végére, és jó lenne két napra valahova elbújni – szerintem ezt minden vállalkozó átéli néha. Ilyenkor elmegyek futni, vagy előveszem a parkolópályán lévő hobbimat, és énekelek.

Miért jó mégis vállalkozónak lenni?

Nekem az önmegvalósítás útja a vállalkozás, el sem tudom képzelni, hogy más mondja meg, mit csináljak. Így a magam ura lehetek, és minden téren megvalósíthatom az elképzeléseimet. A szívemet-lelkemet beleadom a vállalkozásba a társammal együtt a közös álmainkért. Ha nem adnád érte az életed, akkor nem is érdemes ebbe belevágni. 


Ha szeretné, hogy Dancsuly Krisztina legyen az Év Példaképe 2014 közönségdíjasaszavazzon rá

A példaképre a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással. 

komment

Kommentek