Példakép

Lám István

2015. december 15.

lam_istvan.jpgKriptográfiai mérnök, ügyvezető – Tresorit Kft.

Lám István kisiskolás korában találkozott először a titkosítással egy varázsos világú, de serdülőknek szóló könyvben. Arra már az egyetemen csodálkozott rá, hogy lehet a kriptográfiával akadémikusan is foglalkozni, és ismét beleszeretett. Diploma előtt megalapította vállalkozását, a Tresoritot. Az üzleti felhők azon ritka területén ügyködnek, ahol maga a szolgáltató sem fér hozzá saját ügyfelei adataihoz. Az ügyvezetés egymásra épülő folyamatait mérnöki feladatnak látja. A weboldalukon tárt karokkal várják a hackereket, 50 ezer dollár jutalom várja azt, aki feltöri a Tresoritot. Évek teltek el a felhívás óta, és még mindig náluk az összeg.

Hogyan nő fel a rejtvényektől és titkosírástól csillogó szemű gyerek öltönyös üzletemberré? 

Úgy, hogy öltönyről szó sem lenne a kriptográfia nélkül. Tény, hogy nagyon különböző dolog mérnöknek lenni és céget vezetni, de ideálisan találkozik a kettő az életemben. IT-vállalkozónak vallom magam, üzletembernek erős security háttérrel. 

Melyik kap nagyobb szerepet a munkádban? 

A mindennapokban az operatív munkát felváltotta a stratégiatervezés, kitűnő csapatom mellett nyugodtan koncentrálok az üzleti célokra. A titkosítás mindig közel marad a szívemhez, és részt is veszek egy-egy új technológia bevezetésében, de nem kódolok már. A csapat akkorára duzzadt, hogy nem is egyedül menedzselem. 

Mit szeretsz a vállalkozásban? 

Azt, ahogy egymásra épülnek a folyamatok. Szükség van egy kiváló termékre, amit el is kell adni, így jön be a sales és a marketing. Ugyanakkor a szervezet nem élhet pénzügyek nélkül, mindezt pedig egyben kell tartani. Ezt összehozni tulajdonképpen mérnöki feladat. Ám a kriptográfiai mérnökség általában vállalkozásban valósul meg. Az egyik üzlettársunkat például úgy ismertük meg, hogy bejártunk az órájára: akadémiai szaktekintély, docens az egyetemen, de komoly ipari kapcsolatai is vannak. 

A Tresorit az egyetlen felhőszolgáltatás, amelyik úgy tárol, hogy közben nem fér hozzá az adatokhoz. Mondhatjuk világszabadalomnak? 

Igen is, nem is. Létezik a miénken kívül is alkalmazás, amelyik már titkosítva kapott adatot tárol. Minket inkább az tesz egyedivé, ami kicsit bonyolultabb a titkosításnál: nálunk úgy lehet adatot megosztani, hogy mi abba nem látunk bele. Két felhasználó láthatja ugyanazt, miközben sosem érintkeznek, de a felhőszolgáltató, azaz mi, nem férünk hozzá. A két felhasználó aztán bevonhat egy harmadikat vagy még többet úgy, hogy semmilyen biztonság nem sérül. 

Elméleti területről haladtam a megvalósító felé. Ez nagyon teljes élmény. Remekül is érzem így magam.

Ezt hogy képzeljük el? 

Ha például az ügyfelünk hozzáférést ad valakinek, az illető megnyitja a szóban forgó word fájlt a gépén. De nem tudja szerkeszteni. Ha lefényképezné a képernyőt, az azonnal feketévé válna. Kinyomtatni, pendrájvra húzni lehetetlen. Ha pedig elküldené emailben, csak zagyvaság érkezne a címzetthez. És ezt a jogosultságot egy mozdulattal vissza is lehet venni. 

Ez a Tresorit saját fejlesztése? 

Részben igen, de részben kénytelenek vagyunk ipari titkosítási algoritmusokkal dolgozni. Ez fontos, mert ha Amerikában adunk el, például egészségügyi intézményeknek, nem lehet benne egyedi elem. Jó is ez így, különben dollármilliókba kerülne. 

Kik a fő versenytársaitok? 

A legfontosabbak a Dropbox és a Google drive. A Tresorit applikáció prémiumszolgáltatás, ezért fényűzőbbnek tűnhet, mint a zsebbarát vagy ingyenes felhő, de sokan így is nevetségesen olcsónak tartják, amit nyújtunk. Számunkra a két legfontosabb terület a pénzügy és az egészségügy. Elsőre nem gondolnánk, de talán még fontosabb is az egészséggel kapcsolatos adatok titkosítása, a legtöbb törvény minden országban ezt védi a legjobban. Amerikában öt év börtön és ötmillió dollár büntetés jár annak, aki felelőtlenül bánik vele, és kiszivárogtatja mondjuk azt, ha egy páciens HIV-pozitív. Egy 20 fős rendelőintézet 400 eurós havidíja soknak tűnhet az adattárolásért, de azért nem, hogy mind a húszan nyugodtan alhatnak, és garantáltan nem sértenek törvényt. Most a BYOD a legérdekesebb kihívásunk. 

Ez mit jelent? 

Bring your own device: a céges gépeket felváltja a saját eszköz. Erős tendencia most az üzleti IT területén. Mert az orvos, aki az iPadjét használja a munkájában, otthon apukaként átadja a gyerekeinek. Sorsdöntő, hogy az adatok ne szivárogjanak ki. Erre azt fejlesztettük, hogy fájlonként lehet PIN-kódot beállítani. 

Jár még 50 ezer dollár jutalom annak, aki feltöri a Tresoritot? 

Igen, mi lettünk a cég, aki invitálja a hackereket, és ezt nem akarjuk eldobni. Több mint ezer egyetem és szervezet regisztrált a kihívásra, köztük az MIT. Szerintük ez lehetetlen feladat, kicsit fel is vannak háborodva. De éppen ez, a felháborodás volt a feladat valódi értelme. Ez rajzolja ki a mi üzenetünket. Biztosan ennek is köszönhetjük, hogy megrendeléseink 90 százaléka Svájcból, Németországból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból érkezik. Svájcban egyébként leányvállalatunk is van.  Főként a hazainál sokkal nyugodtabb vállalkozói környezet miatt. 

Kaptál emlékezetes pofont az üzleti szférában? 

Nem emelnék ki egyet sem, de a folyamatos kudarcok és csalódások megúszhatatlanok a siker felé vezető úton. Tanulni kell belőlük. Ki emlékszik ezekre utólag? Nem a részkudarcok keserűsége irányítja a mindennapjainkat. Én mindig is az összképpel szerettem foglalkozni. Elméleti területről haladtam a megvalósítás felé. Ez nagyon teljes élmény. Remekül is érzem így magam.


Ha szeretné, hogy Lám István legyen az Év Példaképe 2015 Közönségdíjasa, szavazzon rá!

Figyelem! A példaképre ide kattintva, a szavazás oldalán tud érvényes szavazatot leadni, az interjú alatt lévő Like gomb nem egyenlő a szavazással.

komment

Kommentek