A 7 legfontosabb lépés, amit meg kell tenned a sikeres vállalkozásért

Példaképünk, Patonai Ágnes most elmondja, mi kell egy jól menő vállalkozás beindításához.

 Egy vállalkozás működését sok szempontból hasonlíthatjuk az autóversenyzéshez. Gondoljunk csak bele. A rajt pillanatában a dobogó még csupán egy megálmodott vízió. A verseny során számos kockázat, probléma, kellemetlen meglepetés érhet minket, amelyeknek az esélyét a legkisebbre kell csökkentenünk a nyeréshez.

Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a pilóta és a jármű is tudatosan, megfelelően legyen felkészítve és folyamatos visszacsatolást kapjon működéséről. Ehhez hasonlóan pedig a vállalkozásnak is egy fenntartható, biztonságos működésre van szüksége minden szinten és folyamatban. – mondja Ági, a tanácsadással foglalkozó p2m Consulting vezetője.

Mit kell ahhoz tennünk, hogy a dobogó legtetején álljunk?

1.       Az első és legfontosabb segítség a megfelelő alapozás, vagyis a jól felépített stratégia!

Sokszor csak az első megtorpanás, az első nagyobb probléma hatására áll meg és néz körül a cég – mi is történt tulajdonképpen? Pedig alapos és reális stratégiai tervezéssel egy sereg negatív élménytől megkímélhetjük magunkat, ráadásul megspórolhatjuk a tűzoltás jellegű kapkodások idejét és energiáját.

2.      Legyenek a céljaink mérhetők!

Mindenekelőtt fontos, hogy a stratégiát minden szinten megfelelően kommunikáljuk. Mindenki tudjon azonosulni vele, mindenki érezze a sajátjának, az alsóbb szervezeti szinteken is legyenek tisztában a szerepük fontosságával és azzal, amivel a célok megvalósulásához hozzájárulnak.

Ehhez minden szintre, minden területre, minden munkatársra nézve le kell bontani az egyes célok megvalósulását célzó részcélokat, feladatokat, és azokért felelősséget is kell vállalniuk.

Gyakran előfordul, hogy egy szervezet csupán a fő célokra koncentrál. Pedig a részcélok ugyanolyan fontosak, mert egymást támogatják, összekapcsolódnak, és együtt építik fel a főcélokat, vagyis a szervezet egészét, a működés valamennyi aspektusát felölelik.

Ez az alapos, mindenre kiterjedő tervezés nem kis feladat, és a legtöbb szervezetnél még gyerekcipőben jár a hatékony stratégiakezelés. Pedig a jó stratégia nemcsak iránytű, hanem a változásokra, azok rugalmas kezelésére is felkészít.

3.      Tárjuk fel a lehetséges problémákat!

Ha stratégiát készítünk, akkor le kell ásnunk a belső folyamatok mélyére, számolni a veszélyekkel, sorra venni a lehetséges problémáinkat. Megelőzés jelleggel készüljünk fel az olyan eseményekre, amelyek a mindennapok során felmerülhetnek. Ehhez gondoljuk át, hogy mi történt a múltban, milyen a jelenlegi helyzetünk, kompetenciáink, és vonjuk le belőlük a konklúziót. Ha beépítjük a korábbi tapasztalatokat, akkor a gyengeségeinkből is erősséget kovácsolhatunk.

4.      Mérjük fel a kockázatokat!

Nyilván nem tudunk mindenre felkészülni, de számot vethetünk a reális problémákkal, váratlan helyzetekkel. Amikor egy vállalkozás letisztázza a saját működési környezetét, a tevékenységeit, folyamatait, érdemes az egyes kockázatokat is felmérni, hiszen ezzel sok váratlan eseményt szűrhetünk ki, vagy redukálhatunk le.

5.      Mindenki legyen tisztában a feladatával!

A stratégiában meghatározott célok eléréséhez azonosítani kell, hogy milyen tevékenységkörök és milyen kompetenciák szükségesek. Fontos, hogy leírjuk, ki hogyan kapcsolódik az egészhez, vagyis mit kell tenni ahhoz az egyes embereknek, hogy az a bizonyos részcél teljesüljön és a fő célok felé lépjünk.

A szervezetben is fel kell készülni a váratlan helyzetekre. Éppen ezért nem jó, ha valaki nélkülözhetetlen. Ha megoldható, a kiemelt területeken mindig legyen utánpótlás nevelés, vagy legalábbis érdemes úgy összehangolni a kapcsolódó-kiegészítő területeket, hogy egymást ideiglenesen kisegítsék. Lényeg, hogy mindig legyen egy B terv.

6.      Mérjük a teljesítményt!

Érzékeny terület, mert sokszor az, akit mérni akarnak, kétségbe esik, mert úgy érzi, hogy megfigyelik. Számonkérésnek, kényszerhelyzetnek érzik. Bár motivál is, az ellenőrzéshez sok negatív érzés társul, ami rányomja a bélyegét a mindennapi munkára. És sajnos sok munkáltató pontosan úgy is gondolja, hogy a teljesítménymérés nem más, mint az emberek számonkérésének kézzelfogható eszköze.
Ezzel szemben egy tudatos vezető nem személyzeti röntgennek tekinti a teljesítménymérést, hanem valóban a stratégia megvalósulását nyomon követő lehetőségnek. Ezért rendkívül fontos a megfelelő kommunikáció, hogy minden szinten megértsék, nem megfigyelés alatt állnak, hanem a cég teljesítményéről, előrehaladásáról nyújtanak információt, objektív adatokat.


7.      Lépjünk a pályára!

 A felsorolt területek egyéni kezelése önmagában nem jelent garanciát. Csak összességében, együtt kezelve biztosítják a vállalkozás számára a fenntartható működést. Az első helyet senki számára sem garantálják, de úgy kell a pályára lépnünk, hogy tudjuk, mi magunk mindent megtettünk. Már csupán egy dolgunk maradt: hogy kihozzuk magunkból az aznapi legjobbat!