Példakép

Dvariecki Bálint

2013. december 03.


Dvarieczki_Balint.jpgInformatikus, társadalmi vállalkozó - Alko-Soft Bt.

2004-ben alapította meg a céget, mikor még főállásban dolgozott, mint informatikus. Folyószámlahitelt vett fel, 30 ezer forint jegyzet tőkével indult, két kollégájával. Ma már a hagyományos IT szolgáltatás mellett főleg látássérülteknek nyújtanak szolgáltatásokat, és segédeszközöket importálnak. A válság komolyan érintette őket, de talpon maradtak.

A ti bevételeiteknek mekkora százaléka jön a piacról?

Korábban nagyban függtünk a bértámogatás rendszerétől, ma viszont piaci alapon működünk. Társadalmi vállalkozás vagyunk továbbra is, vagyis a profitunkat visszaforgatjuk a működésünkbe és olyan szolgáltatásokba, melyek a látássérülteket valamilyen módon segítik.

Mi kell egy sikeres társadalmi vállalkozáshoz?

Mi tényleg a nulláról indultunk ezzel a céggel, és az elején sokszor gondoltam azt, hogy totál fölösleges erőlködnünk, mert nem tudunk elrugaszkodni a nullától. Kitartás kellett ahhoz, hogy ma ott legyek, ahol. Nem feltétlenül a pénz az, amiből építkezni lehet. Folyamatosan keresni kell a lehetőségeket és a kapcsolatokat, hogy új ügyfeleket tudjunk szerezni. Amit csinálni kell, az a folyamatos nyomulás.

És neked mi a siker? A pénz?

Két motivációm van. Persze fontos, hogy anyagi biztonságot tudjak teremteni a családomnak, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Ami viszont minden nap motivál, hogy rendkívül jó visszajelzéseket kapunk a látássérültektől. Ez sokszor mindennél többet ér, olyan dolgot csinálunk, ami hasznos, ami másoknak segítséget jelent.

Azt mondtad, voltak nehéz időszakok. Hányszor akartál visszamenni főállású alkalmazottnak?

Nem olyan sokszor! (nevet) Alapvetően optimista vagyok, és erre szükség is van. Amikor volt is ilyen, az csak napok kérdése volt, előbb-utóbb mindig visszatértem a "helyes kerékvágásba" és nekirugaszkodtunk újra a cégnek. Volt olyan, amikor anyagilag is elúsztunk és voltak befuccsolt projektjeink. De egy-két nap után mindig felálltam.

A vállalkozói énedhez hozzátett vagy inkább hátrányt jelent neked, hogy magad is látássérült vagy? 

Ha valaki látássérültként vállalkozásra adja a fejét, akkor nagy hátrányból indul. Ha elmész egy céghez egy lehetséges megrendelés miatt, és meglátják, hogy látássérült vagy, azonnal visszakoznak. Az egyik kollégám teljesen vak, telefonon tartja az ügyfelekkel a kapcsolatot, szervereket adminisztrál, személyesen nem találkozik azokkal, akiknek dolgozik, és legtöbbjük még csak nem is sejti, hogy akivel nap mint nap beszél, az semmit sem lát. A látássérültek, akik el akarnak valamit érni, sokkal nagyobb kitartással rendelkeznek. Nekem elmenni egy helyszínre sokkal több energiámba és fáradtságomba kerül, mint neked. De ezzel nincs is gond. Sokkal nagyobb kitartásra van szükségünk ahhoz, hogy a mindennapok kihívásait is legyőzzük. Ez vállalkozóként is a hasznomra vált. Ahogy mondtam, nyomulni kell és nyomulok is.

Vannak még vállalkozás ötleteid?

Új ötleteim más cégek elindításáról nincsenek, hiszen ebben a vállalkozásban még rengeteg lehetőség rejtőzik. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a cégnél 100 százalékban megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak, és szeretném, ha ez így is maradna.

A látássérültek, akik el akarnak valamit érni, sokkal nagyobb kitartással rendelkeznek. De ezzel nincs is gond. Sokkal nagyobb kitartásra van szükségünk ahhoz, hogy a mindennapok kihívásait is legyőzzük.

Mennyire nehéz szerinted ma megváltozott munkaképességűként elhelyezkedni? Az 5-10 évvel ezelőttihez képest sokat változott például a jogszabályi háttér, mintha valami elindult volna ebben.

Nehéz elhelyezkedni. Alapvetően két forgatókönyv van, valaki megváltozott munkaképességűként valóban el tud helyezkedni, vagyis a munkájára tényleg szükség van, hasznos dolgot csinál. A másik eshetőség, hogy csak azért veszik fel, mert így adófizetést spórol meg magának a cég. A 20 fő feletti foglalkoztatóknak nem kell ugyanis rehabilitációs járulékot fizetniük, ha felvesznek egy megváltozott munkaképességű munkavállalót.

Mondhatni, hogy ez a jogszabályi változtatás nem hozta meg a várt eredményt?

Nem. A cégek inkább befizetik az adót és ennek oka nagyon egyszerű: az adó mértéke kevesebb, mint amennyit egy megváltozott munkaképességű személy napi 8 órányi munkája után kellene befizetni. Az se jobb, ha a cég csak azért alkalmaz valakit, hogy megússza a járulékot, jellemző, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottat ilyenkor beültetik a sarokba és valamilyen teljesen felesleges álmunkát bíznak rá, vagy egyszerűen nem csinál semmit. A cégvezetők félnek az ilyen emberektől, azt hiszik, semmire sem lehet őket használni, pedig ez nem igaz.

Van olyan dolog, egyetlen egy valami, amit ha módodban állna megváltoztatni, akkor szerinted könnyebb lenne a dolgod?

Persze, nyilvánvaló, hogy a fogyatékosságunk sok mindenben akadály, elsősorban a bizalom terén, amit más cégek irányába fel kell építenünk. A kapcsolati rendszerünk nem elég kiterjedt, pedig nagyon sok a jó referenciánk. De persze van más körülmény is, amit jó lenne megváltoztatni, azért vagyunk mi is válságban valamennyire, mert fogyatkozik a vásárlóerő, kevesebb az elkölthető jövedelem. Sokat lendítene a helyzetünkön, főleg a segédeszközök piacán, ha olyan támogatási rendszer működne, melyen keresztül ezek az eszközök könnyebben elérhetővé válnának. Egy Braille kijelző - ami megkönnyíti a számítógép használatát a látássérülteknek - legolcsóbb változata egymillió forint, és erre semmilyen támogatást nem vehetnek igénybe a rászorulók, sőt, 27 százalékos áfa terheli ezeket az eszközöket is. Korábban próbálkoztam azzal is, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoztam ki ezekre a termékekre, de a bankok erről hallani sem akartak, mert nekik ez nem üzlet. Falakba ütköztem.

Mire vagy a legbüszkébb?

Hogy mínusz 140 ezer forintból indultam, és ma itt vagyok. A válságot keményen megéreztük, kevesebb alkalmazottat tudunk egyelőre foglalkoztatni, de az árbevételünket tudjuk tartani, ráadásul mindezt úgy, hogy folyamatosan újdonságokat tudunk a piacra dobni. Olyan szolgáltatásokkal jövünk ki évről évre, amik előtte nem voltak ebben az országban, és amikkel valós megoldást kínálunk sokak problémájára.

Ha szeretné, hogy Dvariecki Bálint legyen az Év Példaképe, szavazzon rá

komment

Kommentek