Példakép

Belegrai Péter

2013. december 03.


Belegrai_Peter.jpgÜgyvezető, tulajdonos – MOTE Kft.

Mindig két lépéssel a versenytársak előtt jár, és nem ismer lehetetlent. Okosan és megfontoltan építette fel alumíniumipari vállalkozását, a kis családi cégből Székesfehérvár egyik meghatározó gyártója lett. Ha körbenézünk a lakásunkban, vélhetően találunk olyat, amit Péter gyártott.

Miért pont alumínium?

2005-2006-ban döntöttünk úgy, hogy a fő irányvonalunk az alumínium bútortermékek lesznek. Kerestem a lehetőségeket, nagyon sok nemzetközi vásárra elmentem, és azt láttam, hogy a minket 5-10 évvel megelőző olasz és német bútoripari cégek nagyon sok alumínium alapanyagú terméket használnak. Ráadásul itthon gyakorlatilag 1 vagy 2 cég foglalkozott ezzel, úgyhogy jó iránynak tűnt. Először csak alumínium keretes bútorajtókat gyártottunk, aztán szép fokozatosan szélesedett a paletta. Persze a termékskálát „magyarosítani” kellett, nem lehetett mindent eladni itthon, ami külföldön bevált.

Rögtön rákaptak itthon is?

Ha ma egy bútorban bármilyen alumínium elemet találsz, ahhoz nagy valószínűséggel közünk lehet. Hogy számot is mondjak: 2008 és 2010 között évente 30-40%-kal nőtt a bevételünk. Hirtelen és nagyon gyorsan kezdtünk el fejlődni, rengeteg minden történt nagyon rövid idő alatt. Embereket kellett felvenni, gépesíteni, automatizálni, stb., és közben elkezdtünk külföldi megrendelőknek is gyártani. Ma már a termékeink 30-40%-a exportra megy. Sosem akartunk konkurálni az olcsóbb termékekkel, én azt gondoltam, hogy keressük meg azt az „exkluzívabb” réteget, akit kiszolgálunk, mert ott mindig lesz igény erre az irányvonalra és lesz fizetőképes kereslet is.

Nem torpantatok meg a válságban? Hiszen leálltak az építkezések.

Olyan gépeket választottunk, amivel más iparágakat is ki tudunk szolgálni, így több lábon tudunk állni. Beszállítunk gépipari, energetikai és autóipari cégeknek is, többek között luxusautókba kerülnek azok az alkatrészek, amiket gyártunk illetve megmunkálunk. Egy-két évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan eljutunk idáig.

A kis fémforgácsoló üzemből nagy cég lett.

Igen, mindig is az motivált, hogy csináljunk valami igazán jót, alkossunk termékeket. Akkor „találkoztam” a cégem elődjével, amikor értékesítési vezető voltam egy nemzetközi vállalat magyarországi cégénél. Egy idősebb úr egyedül vitt egy bútoszerelvény gyártó vállalkozást, és azzal küzdött, amivel az én szüleim is a családi vállalkozásban: ki viszi tovább a céget. Aztán jött egy ötlet, hogy a két kisvállalkozást olvasszuk egybe, így nagyobb lesz a géppark és több szolgáltatást tudunk nyújtani. Így indultunk el 1999-ben, és hát azóta nem sok minden változott. (nevet)

Kivéve, hogy egy hatalmas csarnokban vagytok, egy ipari park kellős közepén.

Igen, fejlődni tudtunk és modernizáltunk. Az elején nagyon régi gépekkel dolgoztunk, minden művelethez egy-egy ember kellett, és így nem volt gazdaságos a termelés. Mondhatom, hogy a nulláról kezdtük el, óvatosan haladtunk felfelé. Most ott tartunk, hogy amit régen 2 hétig gyártottunk, azt ma két napig tart előállítani.

Ha egyszer elkezdünk menni egy úton, nem lehet félúton visszafordulni vagy megállni. Mindig el lehet érni a kitűzött célt, csak hinni kell magadban. És nyilván valahol ott van az a kényszer is, hogy ha én nem teszem meg, akkor majd más megteszi helyettem.

Nehéz volt 26 évesen ekkora döntést hozni?

Értékesítési vezetőként sok cég vezetőjét megismertem, sokat tanultam tőlük. Különböző szegmensekből, különböző piaci szereplőkkel találkoztam, és láttam, hogy kinek milyen a szemlélete. Fiatal voltam és érdeklődő, a pártfogásukba vettek. Jóízűeket beszélgettünk, a fő motivációt és inspirációt ez jelentette.

Hogyan tudtátok „lenyomni” a konkurenciát?

Kreatívak vagyunk, és megpróbáljuk jól felmérni, hogy mire van igény. Rugalmasabbak is vagyunk, mint a nagyobb gyártó cégek, és többféle szolgáltatást nyújtunk. Már a kezdetektől fogva egyedi méretre is gyártottunk, ráadásul gyorsabban, mint a többiek. A bútoriparban és a belsőépítészetben mindig előrébb jártunk, mint a konkurenciáink. Például amikor webáruházat csináltunk, mindenki furcsán nézett, akkoriban senki nem árult az interneten ilyen termékeket.

Megfontolt vagy, vagy inkább kockáztató típus?

Megfontolt vagyok, de muszáj kockáztatni. Én ezt egy jó játéknak fogom fel. Abban viszont óvatosnak kell lenni, hogy ne vállaljunk be olyat, amit nem tudunk végigvinni.

Tervek?

Szervezet- és termékfejlesztés. Olyan céget szeretnék, ami átlátható. Nem az a lényeg, hogy sokan legyünk, hanem hogy jó gépekkel, kevés, de minőségi munkatárssal tudjak dolgozni és olyan termékeket tudjunk előállítani, melyek hozzájárulnak vevőink fejlődéséhez és termékeik értékének növeléséhez. Most ezen dolgozom.

Voltak mélypontok az elmúlt 14 évben?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak nehéz időszakok. Viszont ha egyszer elkezdünk menni egy úton, nem lehet félúton visszafordulni vagy megállni. Mindig el lehet érni a kitűzött célt, csak hinni kell magadban. És nyilván valahol ott van az a kényszer is, hogy ha én nem teszem meg, akkor majd más megteszi helyettem. Én egyébként mindig magasabbra rakom a lécet, mint amit reálisan el lehet érni. Az elején sokszor nem is tűnik lehetségesnek, de aztán valahogy mégis sikerül. Például ha focista lennék, akkor sem elégednék meg a magyar válogatottsággal, a világ legjobb csapatában akarnék játszani. A legjobb akarok lenni a vállalkozásban is.

Sokéves tapasztalattal a hátad, mögött mit gondolsz, nehezebb ma vállalkozni, mint 20 éve?

10-20 évvel ezelőtt se volt könnyű, bár akkor még másmilyen volt a piac. Szerintem mindenki azt az időszakot, azt a kort érzi a legnehezebbnek, amikor elkezdi a vállalkozását. A jövőben sem lesz egyszerűbb, csak más kihívásokkal kell majd szembenézni. Ettől függetlenül én mindenkit bíztatnék, hogy ha van egy jó ötlete, és van benne elég kitartás, akkor vágjon bele. De mindenképpen fel kell mérni, hogy végig tudja-e csinálni, mert ha nem, akkor bukásnak fogja érezni, és örökre elmegy a kedve az egész vállalkozói életformától.

Ha szeretné, hogy Belegrai Péter legyen az Év Példaképe, szavazzon rá

komment

Kommentek